
Kilenc nyeretlen bajnoki után nagyon kellett volna már egy győzelem a szentlőrinci fiúknak, de hiába játszottak hazai pályán, egy döntetlennél többre ezúttal sem voltak képesek. A kozármislenyi srácok idegenben próbáltak nyerni, ám nekik is meg kellett elégedniük egy ponttal.
Egészen hihetetlen rossz szériát él át a Szentlőrinc NB II-es labdarúgócsapata, hiszen a mai meccset megelőzően már kilenc forduló ment le győzelem nélkül. Épp ezért mindenki nagyon bízott benne, hogy az utolsó őszi bajnokit megnyerik a srácok, és bizony úgy is kezdődött a Tiszakécske elleni hazai mérkőzés, hogy minden rendben lesz: a 7. percben Tóth-Gábor Kristóf révén vezetést szereztek (1-0). Ezt követően az első félidőben jobbak voltak a vendégek, Kostyáknak többször is nagyot kellett védenie, de az eredmény nem változott. A második félidőben aztán hamar büntetőhöz jutottak a vendégek, amit Bódi Ádám értékesített is (1-1), úgyhogy kezdődhetett minden elölről. Azt jó volt látni, hogy a lőrinci srácok mindent megtettek a győzelemért, és bizony közel is álltak hozzá, a villámgyors Mascoe ugyanis kétszer is ziccerbe került, ám Prokop mindkétszer „nyert”, így aztán 1-1 maradt a végeredmény.
Maradjunk annyiban, hogy senki sem volt boldog szentlőrinci oldalon, nehéz lesz a tavasz.
Visinka Ede: – Csalódottak vagyunk, hogy nem tudtunk nyerni, de a játék képe alapján igazságos döntetlen született. A második félidőben voltak óriási lehetőségeink, amelyek kimaradtak, ezért szomorúak lehetünk. A szünetben rendszert is váltottunk, ami jól működött, nagyot küzdöttek a játékosaim, de ez most így alakult – megyünk tovább, és igyekszünk javítani tavasszal.
Szentlőrinc–Tiszakécske 1-1 (1-0)
Labdarúgó NB II., 15. forduló. Szentlőrinc SE Sporttelep, 300 néző. Vezette: Sipos Tamás (Máyer Gábor, Mohos Milán). Szentlőrinc: Kostyák – Szivacski, Poór, Milovanovics (Rac, a szünetben, Bőle, 78.), Kiss-Szemán – Szolgai, Décsy – Herczeg (Czérna, a szünetben), Nyári, Mascoe – Tóth-Gábor (Dinnyés, 78.). Vezetőedző: Visinka Ede. Tiszakécske: Prokop – Zámbó, Visinka, Balázs B., Varga J. – Marcolini (Grünwald, 74.), Szekér, Horváth E. (Takács T., 80.) – Bódi, Pataki, Ramos. Vezetőedző: Pintér Csaba.
Gólszerzők: Tóth-Gábor (7.), ill. Bódi (52. – 11-esből).
A Kozármisleny nagyon nehéz feladat elé nézett, mert bár az újonchoz látogatott, a Karcag olyan jó őszi szezont produkál, hogy senki sem játszik vele szívesen. Persze a mislenyi srácokat sem kell félteni, akik az első félidőben bizonyították, hogy bárki ellen képesek a remek teljesítményre, és Bakó révén a 37. percben meg is szerezték a vezetést (0-1). A szünet után a karcagiak mindent megtettek az egyenlítésért, ami a 70. percben össze is jött nekik, Kohut bombázta a kapuba a labdát (1-1). A folytatásban kétszer is villant a piros lap, így mindkét csapat tíz játékossal fejezte be a meccset, több gól viszont nem született, maradt az 1-1-es döntetlen.
Pinezits Máté: – Az első félidőben jól ki tudtuk passzolni az ellenfelet, ám az utolsó labdáink a legtöbbször elhaltak. Tudtuk, hogy igencsak masszív csapat otthonába érkezünk, s habár megszereztük a vezetést, de maradt bennem már az első játékrészben is hiányérzet. A vendéglátónak volt egy jó tizenöt perce, amikor teljesen betoltak minket a saját kapunk elé, majd gólt is tudtak szerezni. Kettős érzések kavarognak bennem, hiszen itt hagytunk két pontot, de a Karcag hazai teljesítményét ismerve mégis nagy dolog, hogy ponttal távoztunk a Nagykunságból.
Karcag–HR Rent-Kozármisleny 1-1 (0-1)
Labdarúgó NB II., 15. forduló. Karcag, Liget úti Sportcentrum, 860 néző. Vezette: Takács Ákos (Szilágyi Norbert, Dobos Dominik).
Karcag: Engedi – Kovalovszki, Szekszárdi T., Sághy, Hidi P. (Girsik Á., a szünetben) – Szűcs K., László D. (Kaye, a szünetben), Pap Zs., Fábián B. (Kohut, 65.), Sain (Tarcsi, 65.) – Székely D. Vezetőedző: Varga Attila. Kozármisleny: Lékai – Bíró M., Vajda R., Horváth D., Turi (Nahirnij, 80.) – Kozics, Szalka (Dóra D., 69., Jelena, 86.), Kocsis D., Bakó, Máté Cs. – Babinszky. Vezetőedző: Pinezits Máté.
Gólszerzők: Kohut (70.), ill. Bakó (37.).
Kiállítva: Kaye (83.), ill. Bakó (80.).
















