Hosszú interjút adott a 444-nek a Momentum elnöke, aki kicsit jobban belement az elsőre statáriális érzéseket keltő választási programujukba. Így derült ki, hogy Baranya, sőt az ország egyik legerősebb MSZP-s háttér- és üzletemberét is levadászná, ha szükséges; de Gyurcsány Ferenc egójáról is elmondta a véleményét. Noha "a DK-sok unokái a momentumosok".
Hétvégén jelentette be a választási programját a Momentum. Az „Új Rendszerváltás Programja” némileg statáriális kormányzatra hajazó érzéseket vált ki, mivel csak úgy sorjáznak benne a drasztikus intézkedések: perekkel és bírósági ítéletekkel, vagyonelkobzással való riogatások. Van olyan ígéret is a Momentum programjában egyébként, ami miatt például Schiffer András annyira kiakadt, hogy azt mondta, „a Momentum odadobná az országot az európai pénzügyi elitnek„, illetve, hogy „kockára tenné az ország sorsát az ellenzék az Orbán-fóbia miatt!„
Mi van a nagyotmondások mögött?
Kampány van, nyilván a párt célja is az lehet, hogy észre vegyék, ezért erőseket kell mondania. Ez a taktika úgy néz ki, hogy bejött. Most a 444 arra próbált rájönni, hogy mennyire vehetők egyáltalán komolyan a Momentum ilyen és ehhez hasonló bemondásai. Hosszú interjúban magyarázta Fekete-Győr András a részleteket, és ugyan közelebb nem igen lehetett jutni a részletkérdésekhez, azért van, ami kiderül a cikkből.
Levadásznák Puch Lászlót is
Az egyik ilyen részlet, amikor Fekete-Győr arról beszél, hogy a korrupciónak nincs színe. Arra a kérdésre válaszolja ezt, hogy „mi lesz, ha a nyomozások olyan emberekhez vezetnek majd, mint (a pécsi városvezetésben is meghatározónak mondott) Puch László vagy Kóka János, akik a Fidesszel együttműködve üzletelnek”, de a Momentummal szövetségben lévő pártokhoz is vannak fontos kötődéseik. Ellenük hogyan lehet majd fellépni? – szólt a kérdés.
„A korrupciónak nincs színe. A korrupció attól függetlenül bűn, hogy azt fideszes vagy más párt politikusa követte el. (…) 2022 után sem menekülhet majd senki az Antikorrupciós Ügyészség nyomozói elől, aki korrupcióba mártotta a kezét. Ez vonatkozik magunkra, a szövetségeseinkre, és a közélet minden egyes szereplőjére” – magyarázza a pártelnök.
Értékelnie kellett az eddigi miniszterelnököket is. Fekete-Győr szerint Antall József 15 millió magyar miniszterelnökeként tekintett magára, ami nagyon szimpatikus, de „túl nagy elvárásokkal és ábrándokkal vágott neki a miniszterelnökségnek, majd szembesülnie kellett a kommunizmusból piacgazdaságba való hirtelen átmenet korlátaival”.
Horn Gyulálról semmit nem mondott, csak annyit, hogy ő áll tőle a legtávolabb. A legérdekesebb viszont, amit Gyurcsányról nyilatkozott. Eszerint
„Gyurcsány Ferenc nem tudta a saját egóját félretenni az ország érdekében. Ha félre tudta volna, és vállalta volna a felelősséget Őszödért és a brutális rendőri fellépésért, akkor nem lett volna kétharmada a Fidesznek 2010-ben”
– magyarázza egyebek mellett Fekete-Győr, aki szerint pedig Orbán Viktor legpozitívabb döntése az volt, hogy „a közpénztolvaj olimpiai pályázatot végül visszavonta a NOlimpiának köszönhetően”.
Kiforratlannak tűnik még az Orbán-rendszer szívcsakrájának számonkérése
„A felcsúti per az Orbán-rendszer politikai és gazdasági felépítőinek, ha úgy tetszik
a rendszer fő bűnöseinek a pere lesz. Politikusok és oligarchák ülnek majd a vádlottak padján. Magyarország kontra Orbán, Mészáros, Rogán és társaik.
Felcsút pedig az Orbán-rendszer szívcsakrája, ezért kapta ezt az elnevezést a magyar történelem hitem szerint legnagyobb és legfontosabb pere” – magyarázta a riportban Fekete-Győr András.
Hosszan próbálták azonban kérdezgetni ezekről a belengetett „számonkérésekről”, azok jogi, törvényességi lehetőségeiről, hiszen nem lehet valakit bíróság elé citálni egyből, ahhoz először is nyomozás kellene, majd bizonyítékok a bűncselekményre, majd ezt követően kerülhet sor különféle jogi eljárásokra. Az interjúból érződik, hogy kiforratlanok még jogilag a számon kérő ígéretek.
