Íme a részletek a PTE modellváltásáról!

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatról és több más kapcsolódó törvényjavaslatról is tárgyal az Országgyűlés.

Ezek a törvényjavaslat új elemei

Az Univ Pécs összeállítása szerint a javaslatcsomag a Pécsi Tudományegyetemet majdan fenntartó alapítványra (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány) vonatkozó rendelkezést is tartalmazza.

A hatályba lépéskor az egyetemi alapítói jogokat a miniszter gyakorolja, 2021. december 31-ére viszont már az alapító okiratban is rögzítve kell lennie annak, hogy az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja. Az alapítványt a törvény kihirdetését követően lehet létre hozni, a bírósági nyilvántartásba vétel napjával jön létre,

 a fenntartóváltás tervezett időpontja 2021. augusztus 1. 

A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat benyújtása április 1-jén történt meg. Ez számos, a modellváltáshoz kapcsolódó törvényt érint.

A kormány március 31-én benyújtotta az Országgyűlésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot, ami ITT TEKINTHETŐ meg.

A javaslat arra irányul, hogy a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rövid rendelkezéseit részletes szabályozással váltsa fel, önálló törvényben.

 A törvény sarkalatosnak (azaz kétharmadosnak) minősül.

Hatalmas vagyont kap az alapítvány

Az alapítvány részére legalább 600 millió forintnyi vagyont kell rendelni, ez a javaslat szerint bármilyen vagyon lehet (nemcsak készpénz). A PTE alapítványról szóló törvény rendelkezik az alapítványnak az állam által átadott ingatlan-vagyonról is. Az alapítvány szervezetében (legalább ötfős) kuratórium, (legalább háromfős) felügyelőbizottság, továbbá állandó könyvvizsgáló működik.

Részletek

Az alapítói jogok a kuratóriumnak átadhatók (a kuratórium erre kijelölhető), s ez nem vonható vissza, illetve erről a kuratórium sem mondhat le. A kuratóriumnak átadott alapítói jogok körében szóba jöhet az alapító okirat módosítása is, ám ezt a Javaslat korlátozni engedi az alapító okiratban. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tekintetében az alapító okirat ún. külső személyek (pl. a fenntartott egyetem) számára is jelölési jogot biztosíthat. A kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságról üresedés esetén a kuratórium a felügyelőbizottsággal együtt határoz azzal, hogy az érintett testület (legalább) többségi döntése szükséges. A visszahívás a kijelöléssel azonosan zajlik. Az alapítványi vagyonellenőrt (könyvvizsgálót, ügyvédet stb.) az alapító okiratban jelöli ki az alapító (illetve később a kuratórium és a felügyelőbizottság együtt). A vagyonellenőr díjazásáról rendelkezik a javaslat, a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjainak díjazásáról úgy rendelkezik, hogy ők díjazásban részesülhetnek. 

A javaslat a közfeladatok ellátásának – közfeladat-finanszírozási szerződéssel is (azaz nem csupán a saját vagyonából) működő alapítvány esetében – finanszírozása körében külön rendelkezik az ún. finanszírozási keretmegállapodásról (15-25 év), valamint ennek időtartama alatt a feladatfinanszírozási megállapodásról (3-5 év). A szerződéssel kapcsolatos lényeges rendelkezés az, hogy annak azonos feltételeket kell biztosítania az állami vagy önkormányzati intézmények támogatásának feltételeivel, s e körben a személyi juttatásokat is azonosan biztosítani kell.

A felsőoktatási közfeladatok ellátásáról külön rendelkezik a javaslat. 

E körben az egyetem „fenntartója és tulajdonosa” az alapítvány, s e két minőség nem is válhat el. A tulajdonjog gyakorlása nem sértheti a kutatás és oktatás autonómiáját.

A felsőoktatási intézmény (nem az alapítvány!) alapító okiratára vonatkozó szabályt is tartalmaz a javaslat, amelynek lényege az, hogy a felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet a fenntartó számára biztosított nevesített (döntési) határkörökről. Ilyenek a költségvetés elfogadása, az éves (gazdálkodási) beszámoló elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a vagyongazdálkodási terv elfogadása, a gazdálkodó szervezet alapítása, abban részesedés szerzése, vagy a rektori pályázat kiírása. A döntési jogkör biztosítása („átadása”) esetén is a szenátusnak előzetes véleményezési vagy egyetértési jogot szükséges fenntartani az érintett tárgykörökben.

Az alapítvány felügyelőbizottságába egy tagot a szenátus delegál (azaz nem mindegyik tagot az alapító jelöli ki).

Mi lesz a Klinikai Központtal?

Külön szabályozás érvényes az alapítvány egészségügyi közfeladat-ellátására. 

A Klinikai Központ az egyetem része, és az jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely „az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi”, s ennek irányítási következményei is megjelennek.

Ilyen következmény például az, hogy az országos kórházi főigazgató gyakorolja a Klinikai Központ egészségügyi dolgozói tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő „alapvető” munkáltatói jogokat, s ugyancsak a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket.

Előző sztori

Ez már Pécs: Japán cég érkezhet a Déli Ipari Parkba

Következő sztori

EZT NÉZZÉTEK! Fa tetejére építettek egy házat a Mecsekben!

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1