Klára

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Hirdetés

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Megszokhatja az embert a koronavírus?

/

Dr. Kemenesi Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont virológusa a Facebook oldalán közölte, hogy mi az a négy legsürgetőbb tudományos kérdés, ami a koronavírus megfejtésében közrejátszik.

Hirdetés

Mitől lesz egy megbetegedés enyhe és mitől lesz súlyos?

Számos kutatólabor jelenleg is azon dolgozik az egész világon, hogy -leszámítva az alapjában meglévő krónikus betegség(ek)et és magas életkort – vajon mi lehet az oka annak, hogy valakinél komolyabban, másoknál pedig gyengébben lép fel a koronavírus. Vannak ugyanis olyan kivételek, amikor egy életerős fiatal szervezetet nagyon súlyosan érinti a megbetegedés. A humán genom szekvenciaelemzésével tudják azokat az összefüggéseket felderíteni, ami választ adhat erre a kérdésre, ha sikerül megtudni, hogy melyek azok a gén vagy génvariánsok – amik vagy hiányoznak vagy megtalálhatóak az emberekben – amik összefüggésben vannak a megbetegedéssel. Ez által később meg fogják tudni állapítani, hogy mely ember csoportokra különösen veszélyes a koronavírus. Pár tanulmány sikeresen beazonosított pár ilyen gént, de nagyon sok vizsgálat van még hátra, hogy ez tudományosan is teljes mértékben alátámasztott legyen – mondta el Kemenesi Gábor.

Külön érdekesség, hogy Észak-Amerikában, az epidemiológiai körképe szerint az ottani etnikumok közül az afroamerikai/indián őslakos/hispano-amerikai ötszörös kórházba kerülési arányt mutat – ennek hátterében egyelőre ismeretlen tényezők állnak.

Az immunitás mértéke és időtartama

Ami eddig kiderült, az azzal a fajta immunitással kapcsolatos főként, melyben a fertőzés hatására termelődő antitestek vesznek részt. Ezeket az antitesteket olyan koronavírus gyorstesztekkel lehet kimutatni, amik alapvetően a vírus kimutatására nem igen megbízhatóak. Az antitestes immunitáson túl léteznek más mechanizmusok az immunrendszerünkben. Ilyen a T-sejtes immunitás, amely nagyon leegyszerűsítve jól jöhet a következő fertőzés túlélésében, gyors legyűrésében. Kiderült továbbá, hogy ez a bizonyos T-sejtes immunitás tovább is tart, mint az antitestes, illetve más koronavírusok által kiváltott ilyen immunmemória, részlegesen ugyan de reagál a SARS-2 fertőzésre is – írta meg közösségi oldalára Kemenesi Gábor.

Milyen irányban változik a vírus, ahogy egyre jobban „szokja” az embert?

Mint írja, mostanában egyre többször jön fel a koronavírus mutációkkal kapcsolatos téma, főleg olyan aspektusban, hogy amikor “jobban terjedő és agresszívebb” törzsekről van szó (mint pl: D614G). A pécsi virológus elmondta, az igaz, hogy a D614G mutációval rendelkező vírus terjedt el a legjobban a földön, ugyanakkor a terjedési képességnövekedése nem bizonyított.

Ugyanakkor minél több embert fertőz a vírus, annál inkább várható az úgynevezett adaptációja (hozzászokása) az emberhez.

Majd hozzátette, hogy az átlagember alapvető védekezési eljárásain és a járvány természetén ezek a széleskörben elterjedt mutációk nem változtatnak.

Mi a vírus eredete?

A vírus eredete pontosan egyelőre nem ismert. A legközelebbi ismert rokona ázsiai patkósorrú-denevérekben található, de az az állatcsoport melyről ez a vírus az emberre került nem ismert. Ez a járvány “újra kitörés” szempontjából nem jó hír, hiszen így az ismeretlen állatról bármikor újra átterjedhet az emberre. Ha kiderülne a forrás pontos eredete, akkor – ha teljesen nem is lenne megszűntethető – leredukálható lenne az újabb fertőzés esélye – mondta el a pécsi virológus.

Kemenesi Gábor továbbra is a maszkviselés fontosságát emeli ki a védekezés egyik legfontosabb fegyvereként.

Megosztás itt: facebook
Ajánlom a Facebookon
Előző sztori

Elhunyt a szakmája egyik legjobbja, Ennio Morricone

Következő sztori

Pink lett a hó az Olasz-Alpokban, mi jöhet még vajon ezek után?!

Legutóbbiak innen: Elmondom

bool(false)