Kétrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy meglepte a 12 pontos képviselői ultimátum a polgármestert, aki zokon vette a nyilvánosságot is. Ez derül ki abból a hosszú levélből egyebek mellett, amiben Péterffy Attila részletesen is megmagyarázza, miért nem enged a kéréseknek, vagy csúszik ki azokból egy másik javaslattal. Most az igencsak hosszú, novellának is beillő magyarázkodás második részével folytatjuk, és megmutatjuk a lehetséges Nagy Blöfföt is!
Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan farolt ki, illetve próbálja más irányba terelni szövetségesei jogosnak tűnő kéréseinek teljesítését a polgármester, de terjedelmi okok miatt inkább két részre bontottuk a cikket.
Elutasítva
A képviselők azt kérték Péterffytől, hogy az átjáróházzá vált lakásgazdálkodási csoport élére 2021. március 1-től pályázaton kiválasztott, a feladat ellátására alkalmas személyt nevezzen ki a polgármester. Ez sem teljesült. Sőt! Nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a polgármester azokat, akik a csoport működését kifogásolják, mert szerinte hihetetlen eredményt produkáltak.
Jogi érvek mögé bújva
Jogi kifogásokkal elutasította azt a kérést is Péterffy, miszerint azonnali felmondással visszahívható legyen az a cég-, hivatali-, intézményi- szervezeti vezető, aki a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok szolgáltatását az önkormányzati képviselő, valamint a jogszabály alapján hozzá forduló magánszemély (természetes személy) kérésére megtagadja. A polgármester szerint értelmetlen az a kérésük is a képviselőknek, hogy „minden olyan szerződést, amelyet a polgármester, bármely városházi vezető vagy bármely önkormányzati cég megköt, teljes terjedelmében, az összes csatolmánnyal és a hozzá tartozó információkkal együtt minden önkormányzati képviselő részére könnyen hozzáférhetővé kell tenni! Ezért a jegyző a szerződéseket a tartozékaikkal együtt digitalizált formában a képviselők számára elérhető tárhelyre tölti fel.” Most is hozzáférhetnek ezekhez – magyarázta.
létrehozunk-e egy újabb – egyébként teljesen felesleges – adatbázist” – írta.
„Nyilvánvalóan nem a közgyűlés előtt”, inkább zárt ajtók mögött…
A képviselők kérték azt is, hogy a mindenkori gazdasági alpolgármester – mint az önkormányzat gazdaságpolitikájának alakításáért felelős vezető – a tevékenységéről háromhavonta részletes beszámolót legyen köteles a közgyűlés elé terjeszteni.
Ez szintén nem teljesül, de arra hajlandó Péterffy, hogy zárt ajtók mögött, csak a koalíció tagjainak beszámoljon Ruzsa Csaba – és a többi alpolgármester is – arról, mit csinál, de „nyilvánvalóan nem a közgyűlés előtt” – írja. Vagyis a nyilvánosságot teljesen kizárná a polgármester.
Nem összeférhetetlen, hogy az MSZP-s alpolgármester felesége bizalmas adatokhoz fér hozzá
„Az önkormányzati képviselőket és a polgármesteri hivatal dolgozóit esetlegesen érintő összeférhetetlenségeket legkésőbb 2021. február 28-ig meg kell szüntetni! – kérték a képviselők, de ez is elúszott. Mégpedig azért, mert – nem fogják elhinni – a jegyző megállapította, hogy nincs összeférhetetlenség. A képviselők vélhetően Nyőgéri Lajos feleségére utalhattak – bár más vezető politikus rokona is dolgozik az önkormányzatnál.
Átvilágítások és a Nagy Blöff?
A végére hagytuk a legizgalmasabbat.
Az egyik legérdekesebb rész ugyanis az átvilágítások nyilvánossá tételével kapcsolatos kérés, és az arra adott elutasító válasz. Ezeknek a konkrét eredményét ugyanis eddig nem hozták nyilvánosságra (hiába kommunikáltak ezekben az ügyekben bármit is), noha tízmilliós nagyságrendben fizettek egy bizonyos ügyvédi körnek pénzeket a cégvezetők. Itt különösen érzékeny pontra tapintottak rá a képviselők, ez abból is látszik, hogy csak ennek az egy pontnak a magyarázata közel 2,5 oldalas!
A polgármester eleve nem teljesítette az alapkérést sem, miszerint január 31-ig számoljon be nyilvánosan az átvilágításokról, konkrétan megnevezve a sorrendet és a cégeket is, valamint azt, hogy mit találtak. Ezt nem tette meg Péterffy, aki azt javasolta, hogy zárt ajtók mögött, csak a koalíciós képviselőknek tarthatnak egy tájékoztatót. A hosszas magyarázkodás egyébként számos érdekességet rejt, és elárulja a városvezetés célját és várható mozgásait is. Ennek lényege:
Lapunkban jogi szakvélemények alapján már megírtuk, nem zárható ki, hogy az „átvilágítások” csak trükkök, részei a politikai kommunikációnak, mert akkor is „ügyeket, pereket” generálhat majd az új városvezetés, ha tudják, hogy az nonszensz, de így évekig tudják lebegtetni az „elszámoltatást”, és évekig tudnak ezek miatt kommunikálni. Megírtuk azt is, hogy csak ismeretlen tettes ellen tettek feljelentéseket. Ha név szerint jelentették volna fel a bevádolt egykori cégvezetőket, vezetőket, akkor kártérítésre készülhettek volna abban az esetben, ha kiderül: alaptalan volt a vádaskodás.
A polgármester levelében gyakorlatilag rendőri korrupcióra utalgathat, illetve nehéz ezt másként értelmezni. Azt írja ugyanis, hogy a feljelentéshez ugyan elegendő a bűncselekmény gyanúja is, viszont a bizonyításhoz kell – ügyészi felügyelet melletti – rendőrségi nyomozás, majd egy vádemelés.
– írja.
Vagyis úgy néz ki, a polgármester a levelében nem mást állít, mint azt, hogy a rendőrség nem hajlandó megfelelően kivizsgálni az eddigi feljelentéseket. Ez viszont akár erős csúsztatás is lehet; ha pedig nem az, akkor kérdés, hogy tett-e hivatalos jelzést – például panaszt – emiatt az önkormányzat, illetve a feljelentő.
Péterffy elárulja, hogy pótmagánvádas eljárásokra készülnek, ahol ők szeretnék bizonyítani „a törvénytelenséget”. Erre viszont csak 60 napjuk van a nyomozás megszüntetése után. Mivel a kártyáikat nem akarják kijátszani előre, ezért nem ismertetik az átvilágítások eredményeit sem, mert a nyilvánosság szerinte árthat.
Hatalmas blöffnek tűnik, csak időhúzás lehet a cél?
Ez egy hatalmas blöffnek tűnik – magyarázta a Pécs Aktuál jogi szakértője, hozzátéve, hogy biztosat akkor tudna mondani, ha konkrétan ismerné azokat az ügyeket, amelyekben pótmagánvádra, vagy közvádra készül a városvezetés, vagy az új cégvezetés. Ugyanis számos ügyben az önkormányzat egyáltalán nem is indíthat ilyet. Arra pedig
Szerinte ettől még „simán lehet” pereket generálni, amiket el is lehet húzni egy ideig, de ezek végeredményét nagyjából már az elején borítékolni lehet; és legtöbbször a bíróság rendre visszadobja vagy elutasítja ezeket.