Címlap Politika Hét országos ...

Hét országos pártlistát jelentettek be a Nemzeti Választási Bizottságnak

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Három országos pártlistát - DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Fidesz-KDNP - vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szombat délutáni ülésén a kérelmek sorrendjében.

Az országgyűlési képviselők választásán az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos lista bejelentésének határideje szombat 16 óra volt.

A határidőig hét pártlistát jelentettek be.

Az NVB szombat délutáni ülésén három benyújtott lista nyilvántartásba vétele ügyében döntött. Mivel megfelelt az országoslista-állítás feltételeinek, ezért nyilvántartásba vette

  • a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd közös pártlistáját,
  • a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját,
  • valamint a Fidesz-KDNP közös pártlistáját.  

Az országos pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz maximálisan 279. A DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd listáján 279 jelölt szerepel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáján 58, Fidesz-KDNP listáján 279 jelölt van.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Mi Hazánk Mozgalom listáját.

Az NVB várhatóan vasárnapi ülésén dönt

  • a Megoldás Mozgalom,
  • a Normális Élet Pártja
  • és az IMA – A Mi Pártunk nyilvántartásba vétele tárgyában.

Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az NVB határozatai nem jogerősek, három napon belül lehet jogorvoslattal élni ellenük a Kúriánál. (MTI)