Pécs hátat fordít az országnak…
…és különösen Budapestnek. Délnyugatra tekint az Isztria és Velence felé. Pécsnek mindig volt saját kultúrája, irodalmi lapja. A Jelenkor 60 éve jelenik meg ezen a címen a szintén pécsi Martin Ferenc betűivel. A Nemzeti Színház, a Pécsi Balett, a Janus Pannonius Múzeum, a Bóbita Bábszínház mind önálló, pécsi arculattal rendelkező intézmények, pécsi szakemberek szervezésével és irányításával. És még nem beszéltünk az egyetemről, a művészeti karról és a püspökség kulturális intézményeiről.
Pontosan 10 éve nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet
Mondanom sem kell, hogy Budapest akarta magáénak ezt is, csak azért nem kapta meg, mert a címet nem nagy és nem fővárosoknak osztják. De a programok egy részét és a címmel járó pénzt a hírek szerint persze lenyúlta a Központ, a Hungarofeszt és a többiek segítségével. Mindenkinek jutott az EU-s pénzből: pártközpontoknak és fővárosi intézményeknek egyaránt.
Az EKF próbakőnek bizonyult, de csak félig sikerült az aranycsinálás. A Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed új és felújított épületeit nem lehet elvinni Pécsről, ahogy a Filmszemlét, a Posztot és a Csontváry képeket sem (utóbbit majdnem sikerült, de az össznépi tiltakozás miatt visszahozták – nem épült meg Pesten a tervezett fényes Csontváry múzeum).
Most a Kodály Központra, a Pannon Filharmonikusokra, a Zsolnay Negyedre és a Pécsi Nemzeti Színházra fáj a pártközpont foga.
Nagyon szeretné a Fidesz Budapestről irányítani budapesti emberekkel a nagymúltú pécsi intézményeket. Pedig mi, pécsiek jól elvagyunk a központi irányítás nélkül is… Különösen méltatlan, hogy negligálnak művészeket és szakembereket csupán azért, mert nem Budapesten laknak. A pécsi szobrászokat vérig sértették Kingl Sándor korrupciós öntvényével, mely Weöres Sándort próbálja meg ábrázolni. A minden szakértői fórum által elkaszált zsáner mégis a mai napig a főutca elején trónol. Sokáig éppen Weöres Sándor barátja, a szintén pécsi Csorba Győző volt az egyetlen vidéken élő Kossuth díjas költő.
Nálunk a pénz, mi irányítunk!
De a finanszírozás! – hangzik örökösen az érv a fővárosi pártközpontból vagy a minisztériumokból, esetleg még fentebbről. Nálunk a pénz, mi irányítunk! És valóban! A város nem tudja önmaga, egyedül finanszírozni kulturális intézményeit. De miért is kellene? Az önkormányzatoktól 2010 óta szinte minden számottevő bevételt elvontak. A különleges gazdasági övezetté nyilvánítás réme még a legsikeresebb polgármesterek kedvét is elveszi attól, hogy ipari parkjaikba új befektetőket csábítsanak. Emlékszem, a 90-es években még az SzJA nagy része is helyben maradt.
Miért csak Budapesten finanszírozhatna az állam intézményeket? Az Operaházat, a BMC-t, és egy csomó színházat. Itt vidéken ugyanolyan magas színvonalú kulturális élet folyik, mint a fővárosban. Pécsről egyébként alig mennek, mentek művészek Pestre. Ha nem a kivéreztetés folyna minden vonalon, még gazdagabb és színvonalasabb kulturális élet jöhetne létre a vidéki városokban.
Modern Városok – engedetlen városok
A Modern Városok Program Orbán Viktor által öt éve aláírt szerződése szerint az állam finanszírozza a kulturális intézményeket. A májusi határidő ellenére idén a mai napig még egyetlen fillért sem utaltak át. Veszélyeztetve körülbelül 1000 család megélhetését. Ugyanez a probléma a fideszes városvezetés idején természetesen nem merült fel.
A tét hatalmas. Az iskolák, az egészségügyi intézmények, legutóbb az építési hatóság államosítása után a kulturális ipar einstandolása következik a rosszul szavazó, engedetlen városoknál. Végül az úgynevezett önkormányzatok majd eldönthetik milyen színű virágokat ültetnek a városháza elé.
Szabad Pécs – kifosztott Pécs
Pedig a nemes cél, mikor még kormánypárti polgármester irányította a várost, és elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, az volt, hogy Pécs kulturális decentrum legyen, függetlenül a budapesti kulturális élettől. Szabadon, másképpen, pécsiként.
Az önkormányzatiság polgári, demokratikus, konzervatív érték. A rendszerváltás egyik célja. A polgári átalakulás motorja. A Fidesz utolsó támadása a vidéki városok ellen a kulturális ipar államosítása. Nem ezért csináltuk a rendszerváltást, nem ezért verettük össze magunkat a Lánchídon, hogy végül egy Fidesz nevű hajdani párt kifossza városainkat, megfosszon autonómiánktól és helyi értékeinktől.
