Gondolkodtunk, hogy írjunk-e arról a minapi sajtóakcióról, amiben a hazai média egy része felszólítja a kormányt "információhiányra" hivatkozva. Bár a Pécs Aktuál is jogosnak érez számos kifogást a kormányzati tájékoztatással kapcsolatban, ennek hangot is adunk időnként; a körlevélhez mégsem csatlakoztunk. Ennek oka pedig az volt, hogy totális szereptévesztésnek, és - akarva vagy akaratlanul, de - politikai akciónak éreztük az egészet. Ebben pedig nem akartunk részt venni. Most azonban egy olyan véleményt közlünk, amelynek tartalmával részben magunk is egyetértünk; de ami ennél is fontosabb: jogos és elgondolkodtató szempontokat villant fel ennek szerzője, nem csak a (járvány)helyzetről, hanem a sajtó szerepéről is. Most akkor következzen Dr. Karsai Dániel írása, amelyet eredetileg saját közösségi oldalán jelentetett meg.
Ritka alkalom, hogy az ember megharagíthatja a teljes – magát ellenzékinek és függetlennek mondó – sajtót, így élnék a lehetőséggel.
Ma a „döntéshozóknak” címezve megjelent egy nyílt levél 28 szerkesztőség aláírásával. A nyílt levél a COVID-válság kapcsán kialakult információhiány megoldását követeli.
Valós probléma, jogos felvetés. De uramisten, milyen tényleges tartalommal…!
A nyílt levél azzal indít, hogy a „koronavírus-járvány életeket veszélyeztető hatása a kórházak falain belül látszik legjobban”. Minthogy a kórházakon belül tilos forgatni, az egészségügyben dolgozók pedig nem nyilatkozhatnak, a sajtó szerint a hiteles tájékoztatás ellehetetlenült.
Mindezért követelik, hogy forgathassanak a COVID-osztályokon, az orvosok meg mindenki más arccal is nyilatkozhasson és az Operatív Törzs adjon 0-24 tájékoztatást, a sajtótájékoztatókat pedig újságírók jelenlétében rendezzék meg.
Már a kiindulás is rendkívül elkeserítő. Senkiben nem merült fel a 28 szerkesztőségben, hogyha csak a kórházakon belül látszik igazán a koronavírus „életeket veszélyeztető” hatása, de a külvilágban nem, akkor az talán nem is olyan súlyos probléma, mint azt láttatni szeretnék? Tényleg az a legfontosabb hiányzó információ, hogy lássuk, milyen szörnyűséges lélegeztetőgépen haldokolni?
Az ilyen helyeken való forgatás szinte semmiben nem járul hozzá a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz Covid-ügyben. Kiváló horrorisztikus vágóképek lesznek emberi szenvedésről, kimerült egészségügyről, halálról, haldoklásról. Ez nyilvánvaló, hiszen az intenzív egészségügyi ellátás rég nem ismert krízisét éli át nagyon súlyos betegek tömeges kezelésekor.
A téma megvitatásához ez viszont sokat nem ad hozzá, viszont a pánikot remekül növeli majd. Meg persze a cikkek, videók kattintásszámát, hiszen az emberi szenvedés mindig érdekes. Az, hogy valami sok embert érdekel, még nem jelenti azt, hogy valóban lényeges is. A(z át)láthatóságot megint összekeverjük a relevanciával.
A legszebb azonban talán nem is ez, hanem az a gondolat, hogy „sokan még mindig lekicsinylik a járvány veszélyeit, nem tartják be a védelmi intézkedéseket, ez pedig csak még több megbetegedéshez, ezen keresztül pedig a járvány súlyosbodásához vezet”. Kérem a 28 szerkesztőséget, árulják már el, ezt honnan veszik? Vannak konkrét számaik a témában? Erős a gyanúm, hogy semmilyen ilyen típusú valódi számadat, statisztika, elemzés nem áll a rendelkezésére egyik szerkesztőségnek sem. Prekoncepció alapján nem kellene újságot írni, először nézzük meg a tényeket, és azokat közöljük. Aztán jöhetnek az elemző véleménycikkek. De nem fordítva.
Miért érzi úgy 28 szerkesztőség, a magyar újságírás színe-java, hogy neki a tájékoztató funkciója nevelő funkció? Mert ebben az esetben erről van szó, fegyelmezettségre akarják szoktatni a társadalmat. (Nem kell, köszönöm, az vagyok.)
Totális szereptévesztés, a sajtó tájékoztasson elsősorban. Tökéletesen értékmentes témaválasztás nincs, de nyíltan prekoncepció alapján működni, egy vélemény alátámasztására tényeket gyűjteni és közölni nem lehet. Ez a sokat szidott (kormány)propaganda sajátja.
Külön elkeserítő, hogy az utolsó kérdésben legalább fel lehetett volna villantani, hogy a szerkesztőségek érdekeltek a valódi, cizellált elemzésben. De ott sem sikerült semmi konkrétumot mondani, hogy mit várnának az Operatív Törzstől a 0-24 órás tájékoztatáson, meg az újságírók személyes jelenlétét lehetővé tevésen kívül. Akiknek írásbeli kérdéseire tudtommal most sem válaszol Cili néni és csapata, annak nyilván élőben majd sokkal inkább fog…
A sajtószabadságot sok minden fenyegeti idehaza és világszinten is. Ezen okok egyike a NER-információs monopóliuma és a közérdekű adatok valóban rendszerszintű eltitkolása számos kérdésben.
A másik, mélyebb és bonyolultabban megfogható probléma az, melyet a tárgybeli nyílt levél is jól példáz. Nevezetesen, hogy a sajtó is a maga kreálta hangulatok és uralkodó széljárások foglya.
A COVID esetében ez a szélsőséges halálkultusz.
Semmi más nem érdekes már, csak hogy hányan halnak meg hetente, naponta, óránként, percenként. Mintha az életben és a COVID-válságban nem lenne más probléma, csak halál. A koronavírus-válság egyéb aspektusai említés nélkül maradnak vagy legalábbis aránytalanul kevés figyelmet kapnak.
De ez a médiát a jelek szerint nem érdekli. Elfogadom, hogy cizelláltabb tájékoztatásra azért nincs lehetőség, mert a kormány titkolja a vonatkozó információkat. De akkor tessék ezen információkhoz való hozzáféréshez, és ne horrorfilm-forgatáshoz engedélyt kérni.
Disclaimer: Aki a fentieket úgy érti, hogy szerintem nincs COVID, nem kellenek védőintézkedések stb., azt sajnálom, de nem tudok vele mit kezdeni.
Utóirat: Akit érdekel, hogy mi folyik a covid-osztályokon, az ALÁBBI LINKEN TALÁL számos torokszorító fotót.
Dr. Karsai Dániel
A szerző ügyvéd, alkotmányjogász, főként az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képvisel ügyfeleket. Ez a cikk Facebook-posztjának másodközlése.
A rovatban megjelenő vélemények nem a szerkesztőség tartalmai, és nem feltétlenül tükrözik a Pécs Aktuál szerkesztőségi álláspontját sem. Csak arra törekszünk, hogy több véleményt, álláspontot is bemutassunk egy-egy témában azért, hogy az olvasók minél több nézőpontot megismerhessenek és szabadon eldönthessék, melyikkel értenek egyet leginkább!
