Tegnap írta meg a Pécs Aktuál, hogy a pécsi önkormányzat arra készülhet, hogy számos dolgozót „befogjon” a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatokra. Most hosszú jogi állásfoglalást tett közzé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról, hogy hiába van rendkívüli állapot, az önkormányzati szférában dolgozókat is megilletik bizonyos jogok.
Elsőként a Pécs Aktuál írta meg, hogy vakarják a fejüket a pécsi önkormányzat cégeinek és intézményeinek vezetői, mert érdekes és kellően sejtelmes levelet kaptak a városvezetéstől. Válaszolniuk kellett egy halom kérdésre, köztük arra, hogy mely munkavállalóik “irányíthatók át” más területekre. Csak az nem derül ki, hogy pontosan milyen “területekre” gondol a városvezetés, de azért lehet sejteni.
Kíváncsiak arra is a városvezetők, hogy kik azok a munkavállalók, akik akik szükség esetén
átcsoportosíthatók a rendkívüli helyzet miatt kialakított új típusú, a vészhelyzet végéig tartó átmeneti munkakörbe?”
És azt is tudni akarják, hogy „hány olyan munkatárs van, akik nem veszélyeztetett státuszúak, de nem vállalják az átirányítást?”
A PDSZ szerint ez nem így megy
A szakszervezet két hosszú jogi állásfoglalást is közzétett azonban, mert szerintük ez nem ennyire egyszerű, nem lehet csak úgy átvezényelni senkit sehova, vannak bizonyos jogok, kötelezettségek, korlátok.
Azt írják, hogy:
1. Szabadságot nem lehet egyik napról a másikra kiírni, mert azt a munka törvénykönyve tiltja. Előtte 15 nappal ugyanis közölni kell a szabadságot.
2. A távmunkáról óvodában dolgozók esetében még mindig a fenntartó dönthet. Viszont: azt érdemes hangoztatni, hogy ha nem rendelnek el távmunkát az óvópedagógusoknak, akkor ezzel diszkriminálják a gyermekeket, akiknek a köznevelési törvény szerint kötelező az óvodába járás, és ennek keretében legalább négy óra időtartamban foglalkozásokon való részvétel. Ehhez tudnak az óvodapedagógusok is instrukciókat adni a szülőknek. Az OH honlapján van erről ajánlás, és az EMMI államtitkára szerint is elő lehetne írni óvodapedagógusoknak távmunkát. Na, de mi van, ha ez nem érdekli a fenntartót és a munkáltatót?
3. Át lehet irányítani a dolgozókat? Igen, 44 munkanapra. De ekkor is biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket (és itt számít az is, hogyan jut el a munkahelyére, az biztonságos-e).
4. Ha a munkáltató nem tud biztonságos munkakörülményekről gondoskodni, és nem rendel el távmunkát, akkor állásidőt kell elrendelni, amelyre alapilletmény jár.
5. Jogellenes a fizetés nélküli szabadságra küldés – ilyen lehetősége a munkáltatónak a munka törvénykönyvében nincs.
Az ügyvéd szerint tévesen értelmezik a jogszabályokat
Az ügyvéd szerint „téves az a jogszabályi értelmezés, hogy akár az óvodapedagógusok, akár bármely más óvodai alkalmazott esetében „elháríthatatlan külső ok miatt kialakult állásidő valósulna meg”.
„Állásidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkavállaló részére a beosztás szerinti munkaidőben nem tud munkát adni. Elháríthatatlan külső okról pedig akkor, ha például elemi csapás, szökőár, földrengés, stb. miatt nem tud a munkáltató munkát biztosítani. Jelen esetben egyrészt a munkáltatók tudnak munkát adni valamennyi óvodai alkalmazott részére.
Az óvodapedagógusok otthon is el tudják látni pl. az adminisztrációs teendőket, az óvodai program átdolgozását, játékok, eszközök elkészítését, a szülőkkel és gyermekekkel történő kapcsolattartást, adott esetben különösen az iskola felkészítés igénylő gyermekek távfelkészítését, stb. Ezen kívül számos óvodának el kell látnia ügyeleti feladatokat is, ahol már csak emiatt sem beszélhetünk állásidőről.
A nevelést oktatást segítő munkakörökben foglalkoztatottak esetében rengeteg munkaköri feladat ellátható az intézményekben a gyermekek távollétében is, elég, ha arra gondolunk, a nyári zárás időszakában milyen karbantartási, takarítási, egyéb teendőket látnak el.
A dajkák még nevelési időben is gyakran hazavisznek textíliákat mosni, amit jelen esetben szintén meg tudnának valósítani. Ezek miatt állásidő sem valósulhat meg az óvodai alkalmazottak esetében.
Elháríthatatlan külső okról pedig szintén nem beszélhetünk, hiszen számos olyan feladat van, amit a gyermekekkel való fizikai érintkezés nélkül is elláthatnak, ha a munkáltató erre nem ad utasítást, akkor azt nem elháríthatatlan külső ok, hanem a saját szabad döntése alapján teszi. Ennek a következményeit azonban nem az óvodai alkalmazottaknak kellene viselniük”
– írja a szakember.
