Címlap Balhé Robbantás: Tö...

Robbantás: Több ponton is szivárognak az Európába érkező gázvezetékek – Szabadon bugyog a gáz a tengerbe!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kedden gyakorlatilag egész nap érkeztek a hírek arról, hogy sorra találnak a tengerfelszínen olyan pontokat, ahol gázszivárgás tapasztalható az Északi Áramlat-vezetékeken – írja az Index.

Hétfőn először az Északi Áramlat 2-nél jelentették a szivárgást, kedden pedig az Északi Áramlat 1-nél. Egyelőre nem tudni, hogy mi történt, de a szándékosság szinte biztos.

Hétfőn késő délután érkezett a hír, miszerint az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkentést tapasztaltak. Kedden délelőtt jelentették, hogy az Északi Áramlat 1-nél is szivárgások tapasztalhatók. Érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult a szállítás.

Bornholm sziget, 2022. szeptember 27. A dán fegyveres erõk által közreadott kép a tenger felszínére törõ buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérõjû körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete elõtt 2022. szeptember 27-én. MTI/AP/Dán fegyveres erõk

A vezetékek az alábbi felségvizeket érintik: orosz, finn, svéd, dán és német. A négy nyugat-európai ország úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják az eseményeket.

A MEGHIBÁSODÁST A SZAKÉRTŐK KIZÁRJÁK, TEHÁT A SZÁNDÉKOSSÁG SZINTE BIZTOS. 

Fontos kiemelni: nincs környezetkárosító hatása a szivárgásoknak, bár az Északi Áramlat 2 szinte teljesen fel van töltve – nagyjából 117 millió köbméter gázról van szó. Így ennél a vezetéknél a szivárgásnak már súlyos környezetkárosító hatása is lehet, hiszen érdemi mennyiségű üvegházhatású metángáz juthat felszínre.

Bornholm sziget, 2022. szeptember 27. A dán fegyveres erõk által közreadott kép a tenger felszínére törõ buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérõjû körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete elõtt 2022. szeptember 27-én. MTI/AP/Dán fegyveres erõk

A gázvezetékekkel kapcsolatosan három elmélet kering a sajtóban – ezeket összefoglalta az Index:

  1. Szándékos ukrán károkozás történt: ha tényleg így történt, akkor a motiváció az lehetett, hogy Németország semmiképpen se tudjon gázhoz jutni. Még akkor se, ha valahogy megegyezne Berlin Moszkvával – jelenleg nincs érdemi diplomáciai kapcsolat a nyugati országok és Oroszország között, ilyen mélységű meg főleg nem.
  2. Szándékos orosz károkozás történt: itt két motiváció lehet. Az egyik szerint azért csinálhatták az oroszok a károkozást, hogy megbontsák az egységet az ukrán támogatás mögött úgy, hogy az ukránokra terelik a gyanút. A másik szerint Moszkvának – amennyiben tényleg ők csinálták – az érdeke az, hogy még tovább emelje a gázárakat. Egyébként a szivárgás hírére nőttek a gázárak Európában.
  3. Alternatív lehetőség szerint mindenképpen meg akarták előzni az oroszok azt, hogy a vezetékekben lévő földgáz Európába kerüljön.

A politikusok reakciójából egyelőre egyiket sem lehet megerősíteni vagy cáfolni: Oroszország azt mondta, hogy szabotázs történhetett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon aggasztó hírnek” nevezte a fejleményeket, és szerinte ez a kontinens energiabiztonságát érintette. Egy magas rangú ukrán tisztviselő pedig úgy értékelte a helyzetet, hogy Európa destabilizálására irányuló orosz támadásnak nevezte. A vezetékek üzemeltetője szerint a kár „példa nélküli”, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Svédország az Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakciót nem tekinti ellene irányuló támadásnak

– jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter szerdán.

„Szándékosan okozták a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken”  – jelentette ki a dán kormányfő. Mette Frederiksen hozzátette: egyelőre nincsenek értesüléseik arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében.

Az Eurasia Group szerint

„a többszörös tenger alatti szivárgás azt jelenti, hogy a következő télen valószínűleg egyik vezeték sem fog gázt szállítani az EU-ba, függetlenül az ukrajnai háború politikai fejleményeitől”. 

Mandiner: Így ígérte az Északi Áramlat „végét” Joe Biden

Szerda reggel a kormányközeli Mandiner felidézte, hogyan ígérte meg Joe Biden egy sajtótájékoztatón még februárban – vagyis az orosz-ukrán háború előtti napokban -, hogy

ha Oroszország támad, Amerika véget vet az Északi Áramlatnak.

Ezzel a lap sugallhatja azt is, hogy a gázvezetékek megfúrása mögött az USA (is) állhat.

Joe Biden egy február 7-ei, néhány héttel a háború kezdete előtti sajtótájékoztatón – amit egyébként éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán – írja a Mandiner.

Joe Biden: – Ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, újra, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.

Újságíró: – Hogyan csinálnák ezt pontosan? Hiszen a projekt Németország felügyelete alatt áll.

Joe Biden: – Ígérem, hogy képesek leszünk rá.

(via Index / MTI)