A Pécs Aktuál már többször is foglalkozott azzal a sok százmilliós telekcsere-ügylettel, amelynek révén
Pécs „visszaszerzett” egy romos, évtizedek óta használhatatlan kempinget, míg a korábban Puch László MSZP-s erősember érdekkörébe sorolt cég viszont egy Kodály Zoltán úti, parkosított, több hektáros belvárosi telek boldog tulajdonosa lett, ahová akár luxusapartmanokat vagy lakóparkot is építhet, ha akar – a városvezetés döntésének köszönhetően.
A városvezetés azt állította, és ezt sajtóközleményben ki is küldte a nyilvánosságnak, hogy „másfél hónapon át vizsgálta a Baranya Vármegyei Kormányhivatal a Bőrklinika-Mandulás ingatlancsere szerződéstervezetét. A hatóság mindent rendben talált.” A helyzet viszont az, hogy a kormányhivatal a Pécs Aktuálnak megerősítette: ők
nem vizsgálták, hogy azok az ingatan-értékbecslések, amelyeket például egy korábbi MSZP-s önkormányzati képviselő készített az önkormányzatnak, és amelyek egyebek mellett megalapozták a csereügyletet, mennyire voltak szakszerűek, pontosak és szakmailag alátámasztottak.
A cég ugyanis mindössze 200 millió forintért juthatott hozzá a rendkívül értékes, és akár több milliárdos haszonnal is kecsegtető területhez a pécsi belvárosban, ugyanis az ingatlan-értékbecslés szerint az egykori kemping területe majdnem annyit ér, mint a Kodály Zoltán úti tömb – a különbözetet kellett csak megfizetnie az érdekes háttértörténetű magántársaságnak.
Érdekes körülmény, hogy a cég az elsőként kirobbant mutyi-gyanús botrány után (amikor még lakóparkokat akartak építeni a Mandulásba), de a csereügylet előtt tulajdonost váltott. A friss cégpapírok között pedig az szerepel az éves beszámolóban, hogy a társaság ingatlanvagyona – amiben a Mandulás kemping is benne van – csak 165 millió forint, nem pedig 800 millió.
További fontos adalék az ügyben, hogy a kormányhivatal főépítésze még a telekcserét megelőző egyik szakvéleményében azon az állásponton volt, hogy
nem PÉCS érdekeit szolgálja mindaz, amire a városvezetés készül. Sőt, ellentétes a közérdekkel!
Így írt az egykori Bőrklinika értékes, belvárosi területéről:
„A terület oktatási és egészségügyi intézményi területbe van jelenleg besorolva, az Önkormányzat tulajdonában van, ezáltal biztosított, hogy a városlakók részére a fentnevezett közfunkciójú épületek valósulhassanak meg, mellyel tovább javulhat a városrész lakóinak életminősége. Számos belvárosi közoktatási intézmény köztudottan helyszűkével küzd, nem messze a nevezett területtől található olyan iskola, amelyben a tanulók konténerekből épített tantermekben tanulnak.
Az egykori bőrklinika telkének magánkézbe adásával az Önkormányzat lemond a közérdeknek megfelelő funkció fejlesztéséről.
Jelenleg is működő, szomszédos középiskolai kollégiumi épület telkét is csökkenti a javasolt módosítás, mellyel egyértelműen és közvetlenül a közérdekkel szembe megy a fejlesztési szándék. További problémát jelent, hogy a műemléki érték védelmével, annak érzékeny környezetével egyáltalán nem foglalkozik a terv. Nem ismert a tervezendő lakásszám és a műemléki értékek védelme érdekében tett konkrét előírásokat sem fogalmaznak meg a módosuló településrendezési eszközök. Nem ismeretes az sem, hogy a műemléki ingatlannak milyen későbbi funkciót szán majd a város. Sajnálatos, hogy a módosítási szándékhoz nem készült telepítési tanulmányterv, amelynek elkészítését szükségesnek tartom. A telepítési tanulmánytervben lehetséges megjelölni a védett és történeti értékek ismeretében a közlekedési útvonal kijelölt nyomvonalát, amely a tervezésre kerülő egyes épületek lakásszámát és egyéb paramétereit is meghatározza. Fentiek alapján a módosítási szándék jelenlegi formájában szakmailag nem előkészített, ezért annak elfogadását nem javaslom az Önkormányzat számára.”
Az önkormányzatot nem érdekelték ezek a szakmai meglátások, elutasították azt. Indoklásul azt közölte az azóta már távozott egykori pécsi főépítész, hogy „tekintettel a terep lejtésére is közösségi, oktatási célra akkor is nehezen hasznosítható lenne a terület, ha lenne rá igény. Ugyanakkor a műemlék épület és az egész terület állagromlása sürgős feladata az önkormányzatnak, hiszen az a jelenlegi formájában is sok pénzt emészt fel, de az épület felújítása meghaladja jelenleg az önkormányzat lehetőségeit”.
A fenti idézet ebből a városházi dokumentumból való, a 13. pont szól erről:
Gyanús ügylet álmokkal eladva
A több száz millió forintos csereügyletben tehát számos gyanús és érthetetlen körülmény is van.
Miért jártak jól a pécsiek azzal, hogy az önkormányzat egy évtizedek óta eladhatatlan, romos, kihasználatlan kempinget szerzett, cserébe pedig egy értékes belvárosi telket adott, amelyen lehetővé tette, hogy lakópark épüljön?
A városvezetés nagyszabású turisztikai fejlesztést álmodott a Mandulás kemping területére, de erre sem pénz, sem konkrét pályázat nincs egyelőre, és nem tudni azt sem, hogy lesz-e valaha; illetve honnan szerez erre Pécs több milliárd forintot?
Az egykori Bőrklinika műemlékekkel gazdagított ingatlanegyüttese korábban csak oktatási és egészségügyi célokra használható terület volt. Ezt törölte el a mostani városvezetés, hogy a magáncég építeni tudjon lakásokat a parkba, ha akar.
A magántulajdonos tehát mindössze 200 millió forintért jutott hozzá egy kivételes adottságú, több hektáros, belvárosi, parkosított telekhez, miközben a pécsiek egy romos kempinggel lettek gazdagabbak, na meg egy álommal, hogy majd egyszer, valamikor ott lehet akár a mecseki libegő lába is. (Ezt a tervet egyébként már közel 100 éve dédelgeti Pécs.)
