Közgazdászok sem értik, mit keres Pécsen egy világszinten ismert tanácsadó cég. Azért tippjük lett a végére: nem is akármilyen.
Az erőforrásokkal nem spórolva, fizetett hirdetésekben is turnéztatta a hírt a pécsi önkormányzat, hogy a városban nyit irodát az EY. Az Ernst & Young világszinten ismert márka, és cégek hálózatán keresztül van jelen több mint 150 országban – köztük Magyarországon, és immár Pécsen is. Nagyon jól hangzik ez, cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit keres Pécsen ez a tanácsadó cég. Ezt ugyanis az általunk megkérdezett gazdasági szakemberek közül senki sem érti: ugyanis sem a város, sem a térség gazdasági szerkezete ezt nem indokolná, sőt.
Újabb központtal erősíti hazai jelenlétét az EY. A debreceni iroda indulását követően Pécsen is kirendeltséget nyit a nemzetközi tanácsadó cég – számoltunk be a hírről március végén.
A cég, illetve az önkormányzat kommünikéjéből viszont lényeges elemek hiányoztak. Az egyik ilyen, hogy mekkora léptékű jelenlétre kell készülni. Ez nem derült ki, de még arra a kérdésünkre sem reagáltak, hogy mindez hány munahelyet jelent majd.
Hiába küldtünk ugyanis részletes kérdéseket, a cég – amely saját bevallása szerint egyebek mellett „egyszarvúakat kreál és botokat épít; a változás ügynökei és kiberguruk is, valamint teljesítményt javítanak és problémákat oldanak meg” – nem válaszolt.
Minek?
Az, hogy a cég jelenléte Pécsen igencsak érthetetlen, nem csak a mi szakértőinknek tűnt fel. Zeller Gyula pécsi közgazdász épp az önkormányzat kiadványában találgatta, hogy miért érkezhetett valójában Pécsre az EY. Végül arra jutott, hogy elsősorban az egyetem „szakmai és szellemi háttere” lehet ennek az oka.
„Úgy gondolom, hogy a Pécsi Tudományegyetem jó szakmai hátteret adhat a komplex elemzéseket, tanulmányokat is készítő cégnek, hiszen az egyetem folyamatosan termel ki közgazdászokat, jogászokat, szociológusokat, akik az Ernst & Young munkájának szellemi bázisát adják. Noha nem ismerem a stratégiájukat, úgy vélem, hogy ez a szakmai és szellemi háttér vonzhatta a városba a céget, hiszen,
legyünk őszinték, Pécsen és Baranyában nincs olyan nagy, komoly cég, ami reális vonzerőt jelentene egy ekkora vállalat számára
– mondta a szakember.
Elunják magukat?
Az általunk megkérdezett közgazdászok, pécsi gazdasági szakemberek szintén nem értik, mit keres a városban az EY.
„Hülyére fogják unni magukat! Ettől persze örülök neki, hogy látják a térségben a potenciált”
– magyarázta az egyik szakember, aki szerint „talán szempont lehetett, hogy Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere valamikor ott gyakornokoskodott a cégnél”.
Egy másik pécsi közgazdász úgy vélte, „meglepné, ha az 5-6 fős állományt, és a 200 milliós árbevételt túllépné az EY Pécsen, ami aprópénz ebben a kategóiában. Hacsak persze az önkormányzat ki nem sámfázza őket” – vélte.
„A tőkealap sem fog menni”
Arról is kérdeztük a szakembereket, hogy mit szólnak ahhoz, miszerint „kedvező feltételekkel nyújt tőkefinanszírozást a pécsi és baranyai vállalkozásoknak a Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. 3 milliárd forintos befektetésével létrehozandó tőkealap„.
„A tőkealap sem fog menni. A térség ‘nagy’ vállalkozásai jellemzően családi vállalkozások (Matro, Honsa), vagy gigamultik (BAT). Ilyen típusú finanszírozásra ők nem vevők. Próbálta ezt már korábban az MFB, de belátta, hogy nem érett meg rá meg a helyzet” – magyarázta egyikük, aki szerint „az egyetem évi pár szabadalmára nincs értelme startup-ökoszisztémát építeni”.
Becslések szerint nemhogy 3 milliárdot, de 300 milliót is alig fognak tudni kihelyezni. Ez Debrecenben sem sikerül. A kecskeméti tőkealap megy, de ott finanszírozhatók az önkormányzati cégek fejlesztései is: iparcsarnok, irodaház, munkásszálló, stb. A pécsi azonban debreceni mintájú. Szóval jó, hogy van, ez segíthet, de a problémát nem oldja meg
– véli az egyik közgazdász, aki szerint térségi szinten kellene „kitalálni” és felépíteni egy olyan gazdasági modellt, amely erősíti a benne részt vevő szereplőket (városokat, településeket), hasznot jelent ezeknek, de az államnak is. Ebben a modellben kellene elhelyezni Pécset, és ha ez jól sikerül, akkor a következő évtizedekben újra magára találhat a város gazdaságilag. Mindez azonban nem tud működni kormányzati akarat nélkül, ugyanis csak a kormánynak van akkora ereje, hogy egy térség gazdaságát komplexen felépítse – különféle célzott támogatásokon, vagy direkt beavatkozásokon keresztül.
Jól lehet lakni a zónaadagból?
Úgy tudjuk, a kormányban megvan a hajlandóság a térségi, komplex gazdaságfejlesztésre, ezért alakították ki Gazdaságfejlesztési Zónákat is: négy ilyen van az országban. A Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosává pedig egy régi, több mint 30 éve fejlesztéspolitikával foglalkozó szakembert nevezett ki Orbán Viktor: Mikes Évát.
A Pécs Aktuál információi szerint
már a kormány előtt van a Dél-Dunántúl felhúzásáról szóló részletes terv – benne Pécs pontos szerepével, lehetőségeivel és fejlesztési irányaival.
Ennek részleteiről későbbre ígért kiterjedt tájékoztatást Mikes Éva.
Nem zárható ki – és ezt az általunk megkérdezett szakemberek is lehetségesnek gondolták -, hogy a több ezer milliárdos kormányzati gazdaságfejlesztési program miatt repültek rá a térségre a különféle tanácsadócégek – így például az EY is. De nem csak ők: az Andersen Global is visszatért a piacra, ami komoly hatással lehet a BIG4 cégekre (Deloitte, KPMG, EY, PwC) is.
Tehát mindenképpen jó jelnek tekinthető az EY és az MFB tőkealap megjelenése is, de a marketingszövegek helyett inkább azt lesz érdemes figyelni, milyen ügyfélkör felé orientálódnak.
