A 24-nek beszélt a Pécsi Nemzeti Színház direktorválasztásáról, de nem minden szeletét bontotta ki az igazságnak, a lap pedig vagy nem tudott erről, vagy elhallgatta. Bár Péterffy Attilának alapjaiban és általánosságban teljesen igaza lehet, a pécsi példája mégis mondvacsinált.
A hatalom szempontjából jól vizsgázott az új színháztörvény, a kormány simán átnyomta az akaratát több ellenzéki városban – ezzel a felütéssel indul a 24 cikke, amely az egri, a pécsi és a szombathelyi polgármesterrel készített interjút.
A cikk azt állítja, hogy
„Pécsett nem alakulhatott ki igazi verseny” a direktori posztra pályázók között,
mert a veszélyhelyzet alatt a közgyűlés jogkörét is gyakorló polgármester, Péterffy Attila inkább elébe ment a konfliktusnak, és a kormány által támogatott jelöltet nevezte ki, nehogy elessen a város az 520 milliós állami támogatástól.
Ez – mármint a verseny hiánya – információink szerint nem igaz, ugyanis voltak meghallgatások, de Pécsett egyhangú döntés született, vita nélkül támogatta mindenki Lipicséket.
Nem zsarolás, de…
Péterffy a lapnak azt mondta, hogy ő a zsarolás szót semmiképp nem használná a történtekre, ettől függetlenül visszatetszőnek tartja a jelenlegi rendszert, amely a városvezetés mozgásterét rendkívüli módon leszűkíti. Az előadóművészeti törvény módosításával szerinte a kormány nagyon hatékony munkát végzett a maga szempontjából, hiszen ennek révén a minisztériumi jelölt gyakorlatilag egyenes ágon bejuttatható a színházigazgatói székekbe.
Ez egy jól létrehozott mechanizmus. Vizsgáltuk a törvényt innen és onnan, hogy vajon ki lehet-e bújni alóla, és egyáltalán, milyen tárgyalásipozíció-erősítő lehetőségeink léteznek. De nem találtunk semmilyen kiskaput. Ha valamely város a színháza fenntartásában kéri az állam anyagi segítségét, akkor kvázi elfogadja ezt a kényszerpályát
– mondta a 24.hu-nak Péterffy Attila, hozzátéve, hogy amikor a közös fenntartói megállapodást aláírták a kormánnyal, még nem látta át teljes mélységében a rendszer jól szabályozottságát.
Lehetségesnek tartja, hogy vannak olyan relatíve jól finanszírozott önkormányzatok, amelyek megtehetnék, hogy nem működnek együtt, inkább átvállalják a teljes finanszírozást, cserébe a város a kormány beleszólása nélkül választhatja ki az igazgatót, akivel szívesen dolgozik. Ám Péterffy szerint a városok többsége azért ki van eléggé véreztetve ahhoz, hogy ilyen kurucos önállósággal kiválassza a saját igazgatóját. „Az egri példa is azt igazolta, hogy sajnos jól döntöttünk, mert a vége úgyis ez lett volna” – magyarázta a lapnak.
Szerinte abnormális, hogy az állam az élet minden területére így befurakszik:
Számomra egy visszataszító ország képét mutatja, ha az állam ilyen szinten beépül a társadalom minden sejtjének működésébe, és most már az egy-egy önkormányzat hatáskörébe tartozó kulturális intézményekre is kvázi rátenyerel – nyilvánvalóan igyekezve ott politikai érdekeket érvényesíteni.
Azt Péterffy is indokoltnak látja, hogy az államnak legyen beleszólása azon színházak működtetésébe, amelyek finanszírozásában részt vesz, így a Pécsi Nemzeti Színházéba is, ám a kormányzat jelenlegi hatáskörét erős túlzásnak tartja.
A polgármester véleménye a rendszerről lehet ugyan helytálló, gondolhatja és érezheti így, azonban
Péterffy Attila a cikkben nem fejtette ki, hogy Pécsett alapvetően más volt a helyzet. Itt ugyanis az összes testület – ide értve az önkormányzat saját delegáltjait is – Lipicséket támogatta, a többi pályaművet ugyanis nem tartották elég jónak
– utalt ez utóbbira finoman éppen a kultúráért felelős alpolgármester.
Vagyis Pécsett vita nélkül Lipics pályázata volt a legjobb; nem kellett senkit kényszeríteni semmire.
Újra üzent Lipics Zsoltnak
Ahogy korábban, úgy is most is üzent a pécsi polgármester a PNSZ új vezetőjének a 24 cikkén keresztül.
Ezúttal némileg udvariasabb formában tette ezt, mint a múltkor, mert azt mondta, Lipics Zsoltot teljesen alkalmas jelöltnek tartja és maximális együttműködésre fog törekedni vele.
„Tudom, hogy ő nem pártember, nem gondolom, hogy problémák lennének az együttműködéssel. Abnormális, hogy a pályázatértékelési szakaszba a politika ilyen mértékben beleszól, de Lipics Zsolt nem tehet arról, hogy őt kik támogatják, és kik nem”
– mondja Péterffy, hozzátéve, hogy, amint korábban is jelezte, lesznek elvárásai az új igazgatóval szemben: „Fogom kérni, hogy érezhető változások következzenek be a színház műsortervében, például a népszínházas irányból való ellépés tekintetében, és a gazdálkodás tudatosságában is egyértelmű javulást várok – mondta Péterffy.
Hogy ez utóbbi „népszínházas irányból való ellépés” mennyire talál majd nyitott fülekre az kérdéses, mert Lipicsék pályázata éppen a népszínházról szól, azt ugyanis pozitívnak tartja az új direktor.
Belső vitákat kendőznének el
Összefoglalva, igaza lehet a polgármesternek abban, hogy túl nagy a pénzt adó állam hatalma a direktorok kiválasztása esetén; abban is igaza lehet, hogy ez visszatetsző lehet, mert ez ízlés és felfogás kérdése. Ugyanakkor Pécsett egyhangú döntés született, vita nélküli, még a képviselőtestületben is (leszámítva két tartózkodást). Az is igaz viszont, hogy megerősített hírek szóltak arról, hogy az MSZP-nek jobban tetszett volna a Bodor-Udvaros páros kinevezése, de ez sokkal inkább tekinthető belső, városvezetői vitának, mint a kormánnyal folytatott csörtének.
Nem állítjuk, hogy igazunk van, de van egy olyan érzésünk, hogy ezt a belső vitát és ellentétet próbálja elkendőzni a városvezetés, ehhez pedig nagy segítség a kormányellenes narratíva.
