Meg kell akadályozni egy terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását – közölte az Index megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Egyeztetések zajlanak az afganisztáni csapatkivonást követő tömeges migráció és a terrorveszély elhárításáról – közölte az Index megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium azok után, hogy a lap a korábbi, Törökországgal és Pakisztánnal közösen tervezett katonai misszió sorsáról kérdezte a szaktárcát.
Még júniusban jelent meg a hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felajánlotta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy katonákat küldene Afganisztánba a kabuli reptér védelme érdekében. Később ezt a hírt Szijjártó Péter külügyminiszter és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is megerősítette.
Akkor még a NATO támogatását élvező afgán kormányerők harcoltak az ország több pontján előretörő tálib csapatokkal. Az iszlamisták azonban augusztus második hétvégéjén a fővárost is bevették, ami látszólag pontot tett a tervezett magyar–török–pakisztáni együttműködés végére.
A nyugati erők utolsó bástyájának számító légikikötőt kedd reggelre a tálibok átvették, s bár a NATO-tagállam Törökország katonáit bizonyára egy ideig nem szívesen látnák Kabul utcáin, az iszlamisták nyitottak lehetnek az együttműködésre – írja a lap.
A múlt héten tragikus, mintegy kétszáz halálos áldozatot követő merénylet történt a kabuli repülőtérnél, ami az Iszlám Állam afganisztáni állásainak megerősödésére utal. Ennek letörésére kellhet a nyugati segítség, ebben Törökország mind az Egyesült Államok, mind a tálibok számára vállalható fél lehetne. Ankara továbbá Afganisztánban gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik, azok védelme pedig szintén a tálibok érdekben áll.
Mindzek alapján arra volt kíváncsi az Index, hogy változott-e a kormány álláspontja, csatlakoznának-e egy török misszióhoz magyar katonák? A KKM válaszában nem zárkózott el egy ilyen eshetőségtől. Azt írták:
A NATO-csapatok Afganisztánból való kivonulása felvet több súlyos kérdést is Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye.
A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni. Az ehhez szükséges lépésekről jelenleg egyeztetések zajlanak, a döntés azonban nem született meg – válaszolta a tárca.
Törökország megkezdte katonáinak kivonását Afganisztánból
– jelentette be augusztus 25-én a török védelmi minisztérium.
A tárca emlékeztetett: Ankara a közelmúltban többször jelezte, hogy „amíg az afgán nép akarja”, a török csapatok készek továbbra is ellátni az afgán főváros, Kabul repülőterének üzemeltetését. A minisztérium a közleményében később azt írta, hogy több egyeztetés, valamint a jelen helyzet és körülmények felülvizsgálata után döntöttek a kivonulás mellett.
A NATO-tag Törökország katonái 2002 óta teljesítettek szolgálatot az ázsiai országban, ahol a legutóbbi időkben mintegy 500-600-an tartózkodtak. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán a kelet-törökországi Ahlatban nagykövetek előtt azt mondta, hogy egyelőre „óvatos optimizmussal” fogadják az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetők üzeneteit. Nem a tálibok szavai, hanem a tettei határozzák majd meg az afganisztáni folyamatok alakulását – hangsúlyozta egyúttal a török államfő. Erdogan a múlt héten már jelezte, hogy országa kész együttműködni a tálib vezetéssel.
(Via: Index / Borítóképünk forrása: Honvédelem.hu)
