Címlap Közlekedés Nem mindenkin...

Nem mindenkinek tetszett, de nem voltak balesetek Pécsen, amikor megjelentek az első autók!

veszéylesebb az E-roller mint 122 éve az autómobil
Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

„Boszorkányos csoda az a töfögő gép, melyen utazni ha hasznos is, de nem mindig jó, míg hozzá sincs szokva az ember. Mert a fő igazság ebben a létben, hogy meg kell szokni mindent” – írta 1901-ben az autóról a pécsi sajtó. Valahogy így van ezzel a város népe mostanában is, igaz, az e-rollerekkel kapcsolatban. 

Jó, hogy nem voltam itt 200 éve, amikor megjelentek a lovaskocsik, mert nyilván akkor is történtek balesetek. Egy új közlekedési mód bevezetése nem tudom, hogy történt-e az életben balesetek nélkül

– mondta Pécs polgármestere, amikor arról kérdezték, nem kellene-e jobban szabályozni az e-rollereket Pécsen, mert túl sok a baleset.


A Pécs Aktuál annak nézett utána, hogy valóban történtek-e balesetek Pécsett akkor, amikor az új közlekedési eszköz, az autó megjelent?

Az első lovaskocsik nem 200 éve, hanem Kr. e. 4000-ben jelentek meg a világon, Pécsett is használták már több száz évvel ezelőtt. Sőt, már a honfoglaló magyarok is használtak ilyen járműveket. Ennélfogva a sajtóban nincsenek írásos emlékek a lovaskocsi pécsi bevezetéséről, azonban az autók megjelenéséről rengeteg cikk jelent meg a pécsi sajtóban a XIX-XX. század fordulóján.

A pécsiek idegenkedve fogadták az autómobilt, azonban beleset nem történt a városban az autózás első 10 évében.

Legalábbis balesetekről nem írt a korabeli sajtó; így gyanítható, hogy tényleg nem történtek, ugyanis biztosan hírértéke lett volna ezeknek.

A csodaszekér bevonult Pécsre is

„Akik utaztak rajta, itt Pécsett megitatták a benzinnel és tettek vele sétakocsizást a városban. Természetes, hogy óriási nézőközönsége akadt az automobilnak, mikor mint a nóta mondja — az aszfalton végig töfö-töfö-töfö töfögött. Míg a városban jártak, igen kellemes volt ez a kocsizás. Hanem mikor kiértek, mintha szárnya lett volna az automobilnak, elkezdett rohanni, repülni. Az ördöngős gép emberei hozzá vannak ehhez szokva, de aki nincs, majd lesepri a szél, nem lát, szédül s mikor szóhoz jut hogy már tovább nem megy, látja, hogy mérföldeket haladtak. Nem kisebb dolog volt ez a hozzá nem szokott emberre, mint akár a léghajózás. És bárhol vígan gurul végig fehér színű, széles gumikerekes gép az úton s egyszerre visszafelé indul s úgy farol vissza, ahogy akarják. Egyszóval boszorkányos csoda az a töfögő gép, melyen utazni ha hasznos is, de nem mindig jó, míg hozzá sincs szokva az ember. Mert a fő igazság ebben a létben, hogy meg kell szokni mindent”

Két évvel korábban, 1899-ben az automobil megjelenése azonnal felkeltette a vállalkozók figyelmét, de a városháza évekig hátráltatta az engedélyek kiadását, pedig Pécs lehetett volna az első az országban, ahol beindulhatott volna az automobilos tömegközlekedés.

Varga Gyula autókarosszéria- és kocsigyára, Steyr típusú személygépkocsik karosszéria-építésére várva. Fotó: Fortepan/Dr. Varga Csaba

Automobilkocsik Pécsett

„Érdekes beadvány érkezett ma a város tanácsához. Fürst Lipót szállító és kerékpárkereskedő 20 évre kizárólagos jogot kért benzines motorral ellátott kocsiknak Pécsett és Pécs környékén való forgalomba hozatalára. Egyelőre két kétüléses és két négyüléses fiákert helyezne a lovas fiákerek mellé, és három 12 személyre berendezett omnibust hozna forgalomba Pécsről a bányatelepre, Pécsváradról Bonyhádra és Pécsről Siklós-Harkányra. Tán mondanunk sem kell, mily nagy forgalmi jelentősége lenne, ha a vidéki városok sorában először is Pécsett kerülne használatba az újabb technika ezen eszköze, mely Párisban, a motorkocsik hazájában újabban háttérbe szorította a lovakat, mint Budapesten a villamos vasút. A motoros kocsik átlagos menetsebessége 30—35 kilométer óránként, és Pécsről Bonyhádra egynegyed óra alatt érne el a motoros omnibusz, Pécsről Harkányra pedig 30-40 percz alatt, jóval gyorsabban tehát, mint esetleg a viczinális.

Külföldi válalkozó is bejelentkezett, hogy automobilokkal fuvarozná az utasokat

„Annyit irtunk már a múlt évben s az idei tavasszal az automobilkocsiközlekedésről, hogy Robbes Jaan brüsszeli vállalkozó figyelmét is fölkeltettük valahogy, aki a héten Pécsre érkezett s innen a pécsváradi, mohácsi, siklósi útirányokban kirándulást tett, hogy utainkat tanulmányozza. Ennek a derék úrnak szándéka volt automobil-kocsiközlekedési vállalatot indítani nálunk. A vármegyeházán is járt, hogy a konceszszió iránt némi tájékozást szerezzen. Tudomása volt ugyanis arról, hogy egy helybeli elég hasonló vállalat engedélyezése végett úgy a vármegye, mint Pécs szab. kir. város törvényhatóságához folyamodott, arról azonban nem tudott előzetesen, hogy miképpen aludt el az ügy. A jó idegent főképen az érdekelte, hogy az esetben, hogy ha bizonyos irányokban automobilkocsiközlekedés indítására vállalkoznék, hajlandók lennének e a hatóságok az utakat jobb karban tartani. Vállalkozó szerint a mi utaink rendes kocsiközlekedésre elég jók lehetnek, de már automobil közlekedésre sem alkalmasak. Csak nagy lassúsággal lehetne rajtuk haladni, holott az automobil úgy fizeti ki magát, ha másfél, esetleg két perc alatt egy-egy kilométer utat tehet meg. Ez a gyorsaság a baranyai utakon lehetetlen.”

Az automobil még évekig nem tört be Pécsre. A Király utcán töfögő jármű még 1904-ben is nagy riadalmat keltett a lakosságban, azt hitték, hogy háború tört ki.

1905 – gróf Zichy Béla Rezső Mercedes típusú személygépkocsija Fotó: Fortepan

Lövöldöző masina Pécsett

„Nagy riadalmat keltett ma a Király utczában és a Széchenyi-téren fölhangzó lövöldözés. A korzón a sütkérező öreg urak, akik épen az orosz-japán háborút tárgyalták, Port-Arthurba képzelték magukat az egymást követő durranásokra. A nyílsebesen repülő galambokat hirtelenében gránátoknak nézték, oly nagy volt az ijedelem. A sarkos rendőr is megijedt s azt gondolta hamarosan, hogy a városházépületében levő szabóbolt robbant föl.”

A pécsiek már az automobiltól is megijednek. Ma csakugyan az automobil, ez az ördöngős masina okozta a riadalmat és nagy népcsődületet. A pécsiek még nem szokták meg a „töftöf“ masinát, amely ha megbokrosodik, haragjában nagyokat lő.

„Az automobil mint a legjobb frakker-fogat, robogott föl a Széchenyi téren s olyan parádés kanyarulattal fordult a „Nádor-szálló“ elé a két előkelő vendéggel, hogy öröm volt nézni. Szegedi Entsch Sándor és Csáky Aladár gróf urak nejeikkel Inkáról automobilon érkeztek Pécsre, hogy automobilos körútjukban itt Fejérváry Imre főispánnál és családjánál rokoni látogatást tegyenek.”

Még 1910-ben is csak 1 autótulajdonos volt a városban, valamint az üszögi földesúr rendelkezett autóval.

„A többi, városunkon végig töfögő és prüszkölő automobil csak vendégségbe, átutazóban jön Pécsre, ahol azokat garage hiányában elhelyezni se lehet és az utcán rostokolnak. Pedig maholnap már évtizede lesz annak, hogy az automobil közhasználatba ment át, csakis annak költséges volta késlelteti nálunk meghonosodását”.