A 26 éve létező MCC politikai viták kereszttüzébe került, amiért az Orbán-kormány 500 milliárdos vagyonnal tolta meg a szervezetet. A Mathias Corvinus Collegium pécsi vezetőjének feltettük a legkínosabb kérdéseket is, a válaszokat hallva viszont úgy éreztük, valami igazán nagyszerű formálódik végre Pécsett is, és nem csak azért, mert rendbe teszik a belváros szégyenfoltját a Nemzeti Színházzal szemben. Podcast Pónusz Róberttel.
Szétfilterezett álvalóság vs. búbosbanka
Mi a különbség a jegesmedvék megmentése és a búbosbankák megmentése között? Látszólag ugyan semmi, de mégis akad egy fontos differencia: jegesmedve nincs Magyarországon. Az MCC, vagyis teljes nevén Mathias Corvinus Collegium, amely 2015 óta működik Pécsett, olyan fiatalokat szeretne képezni és nyújt számukra kézzel fogható segítséget és komoly támogatást, akik inkább a búbosbankákat választanák, mert a saját hazájukon akarnak segíteni először, mivel fontos nekik az otthonuk, Magyarország.
Több száz ilyen fiatalt találtak már a városban,
az MCC-ben ugyanis egyáltalán nem titkolt szempont a patriotizmus, vagyis a hazaszeretet és a konzervativizmus, amely egyáltalán nem ciki, sőt – derült ki egyebek mellett ez is az MCC pécsi vezetőjével készült podcastunkból.
Pónusz Róberttől választ kaptunk arra is, hogyan lehet elérni, hogy a streaming platformokon, TikTokon és SnapChaten felnövő új generáció tagjai – akik életük legfontosabb időszakát tulajdonképpen egy zárt buborékban élik le filterezett álvalóság díszletei között – egyáltalán nyitottak legyenek ezekre a „konzervatív” és patrióta gondolatokra, és miért lehet ez számukra vonzó?
Pénzszivattyú, kisgömböc és alufóliasisakos áltudósok gyülekezete, vagy versenyképes tudás és valódi támogatás?
A sajtó egy jó része megpróbálta úgy ábrázolni az MCC-t, mint egy fideszes háttérintézményt, pénzszivattyút és kisgömböcöt, amely csak nyeli a közpénzmilliárdokat, miközben semmi mást nem csinál, mint különféle „tudományosnak álcázott” eszközökkel és fórumokkal, szélőséges „alufólia-sisakos” áltudósokkal és összeesküvés-elméleteket terjesztő médiaszemélyiségekkel operál és csak a magyar kormány politikai narratíváját erősíti.
Ezzel szemben a másik olvasat az, hogy
26 éve létezik az MCC, 1996-ban alapította a Tombor család egy családi ház nappalijában,
de 2020-ig kellett várni arra, hogy a hazai sajtó ingerküszöbét elérje a szervezet tevékenysége. Két éve ismerhette meg ugyanis a nagy nyilvánosság a Collegium nevét, egészen addig mintha radar alatt repült volna a szervezet. 2020-ban azonban az állam jelentős vagyonnal szállt be az MCC-t működtető alapítványba: MOL- és Richter-részvényeket, ingatlanvagyont adott és mindezt törvényben is rögzítette. Na de miért várt ezzel 24 évet az állam? Mi történt 2020-ban, amiért úgy gondolhatta a kormány, hogy érdemes „bebiztosítani” az MCC-t?
Erre a kérdésre is megkaptuk a választ Pónusz Róberttől, aki fiatal kora ellenére a pécsi MCC-t vezeti, és erre nagyon büszke is.
Esélyek a „rasszista” négercsók világában
Sokak szerint a teljes őrület felé tart a világ, ahol az „eltörlés kultúrája” ural mindent és kiradírozza azokat az embereket, aki nem kellően nyitottak és elfogadóak. Mások szerint ez maga a társadalmi fejlődés, ha tetszik, ha nem, mert nem lehet különbség ember és ember között.
Nemzetközi botrány lett abból, hogy Magyarországon az Alkotmány rögzíti azt, hogy az apa férfi, az anya nő; a család fogalmát és szerkezetét, valamint a gyerekeket pedig törvények védik a szexuális kisebbség felvilágosításától, avagy az érzékenyítéstől – miközben 18 év fölött mindenki azzal bújik ágyba, akivel csak akar. A podcastban beszélünk arról is, hogy
mennyi esélye van az olyan „ódivatú” fogalomnak, mint a konzervativizmus olyan viszonyok között, ahol évezredes alapnormák íródnak át, társadalmi szerepek borulnak fel; ahol betiltják a négercsókot, és átnevezik az Uncle Ben’s-t, mert ezek rasszista utalásokat tartalmaznak;
ahol kötelező pozitív kontextusban ábrázolni a homoszexualitást, és beszélni erről, vagy aki nem így tesz, az homofób; és ahol bárkit meg lehet vádolni szexuális zaklatással, és lehetősége sincs védekezni, mert addigra mindenhonnan kiírták.
Szégyenfolt a Király utcában
A podcastban természetesen kibeszéltük a Király utcában álló romhalmaz sorsát is, vagyis azt, hogy mikor lehet bármi az egykori Tiszti Kaszinóból, és ez mennyire lesz majd nyitott a városlakók számára.
