Címlap Vélemény A Vásárcsarno...

A Vásárcsarnok előtti sivatagról és a zöld Meszesről – Látszatról és valóságról

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Olvasom a hírekben az ezmegezavárosnemrendezidéntűzijátékot-staféta híreit. Amellett, hogy a tűzijáték nem a műfajom, erősen érződik a dolog április 3-ában gyökerező pártpolitikai éle és hevülete is. Közben azért feldereng a 2009-es budapesti tűzijáték:

melyet a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hús-vér valójában (bedőlő jelzáloghitelek, miegymás), lejtmeneti gazdasági körülmények között rendezett meg az ország akkori vezetése.

(Én nem tudom, ki hogy van vele, de engem eléggé zavarnak az effajta ellentmondások, merthogy van emlékezetem. Na, mindegy. Ezzel nem legyintek a jelenségre, csak az egyszerűség kedvéért most továbblépek.)

Szóval, olvasom a híreket, köztük a pecsaktual.hu két nappal ezelőtti írását, melyben többek között az alábbiak is szerepelnek: „Pécs tűzijáték nélkül ünnepli augusztus 20-át – közölte az önkormányzat. A városvezetés közleménye szerint a “költséges parádé helyett az önkormányzat inkább a pécsiekre és a klímavédelemre fordítja forrásait”. Az önkormányzat úgy véli, hogy ennek a szemléletnek a jegyében zajlik jelenleg is a betonfelületek bontása a Keller János tömbben. A beruházás egyik célja a klímavédelem. A töredezett, esztétikailag is kifogásolható beton helyét ugyanis parkosítjuk, és a zöldfelület ilyetén növelésével nem csak szebbé válik a környék, de klímabaráttá is. Ezzel a megoldással ugyanis a csapadékvíz jobban tud hasznosulni a területen élő növények gyökérzónáiban.”

A tűzijáték-gate megy nélkülem is, de a Keller János tömb klímabaráttá tételének kommunikálása mellett nem tudok elmenni.

Merthogy klímabaráttá tételről szó sincs, csupán ennek jó hangzású kommunikációjáról, hiszen ez most éppen egy népszerű mondás, egy korszerű csomagolópapír. Nem mellesleg a város mszp-s polgármesterének (mondjuk már ki végre az igazat, nem kell szégyenlősködni) kommunikációja már a kezdetektől fogva nem más, mint egy nagy csomagolópapír.

(Lesz majd még mód erre részleteiben visszatérni, és kell is!)

Keller János tömb klímabaráttá tétele a beton feltörésével?

Itt lakom Meszesen, két utcaszakasz választ el a Keller János utcától. Gyakran vesszük arra az irányt a késő délutáni szemlélődő sétáink során, ismerem a környéket. Hét éve éppen azért költöztünk Meszesre, mert ez a város egyik legzöldebb, legklímabarátabb környéke, ha lehet ilyet mondani. Az persze elég baj, hogy a környék fái, bokrai most éppen a 37-40 fok körüli hőségtől szenvednek, de még így is oly jótékonyak, hogy kellemes árnyékot nyújtanak az ott lakóknak, az arra áthaladóknak. A Keller János tömb zöld, úgy ahogy van.

Az itt csatolt fotók is bizonyítják, hogy ahol kikövezett vagy kavicsos út volt, ott most is az lett, zúzottkővel. Ahol részben burkolt parkoló volt, az ismét burkolt, kavicsos-bitumenes parkoló maradt. Röviden: a burkolt felületek „felújítása” történt, történik, de a kivitelezés minősége elfogadhatatlan. Ez a fotókon is látszik. Az is, hogy a munkagép(ek) zöldfelületeket járt(ak) le, dúlt(ak) össze.

Remélem, hogy legalább ezek visszapótlását nem sumákolja el az önkormányzat, és a kivitelezés gyenge minőségét is helyreállíttatja.

Összességében, érzésem szerint az az egész ’klímabaráttá tesszük’ szlogenre hallgató látványpékség inkább olyan pénzköltésről szól, amit klímavédelemnek neveztek el, hogy ebben a szerepben tetszeleghessen az mszp-s polgármester. Már csak az a kérdés, hogy hol van ilyenkor a polgármester által tavaly nyáron lábon megvett lmp-s önkormányzati képviselő, akiből zöld biztost, vagy mi a fityfirittyet csinált?

(Biztos elnevezésű tisztséget nem ismer az önkormányzati törvény, csak tanácsnokot.)

Megérdemeljük, ha megesszük ezt a dajkamesét, ezt a manipulációt.

De ha már klímabaráttá tételről van szó, akkor a zöld Meszesről menjünk a belvárosba. Nézzük meg az új vásárcsarnok és a buszpályaudvar közötti faltól falig lebitumenezett szakaszt. És ha eleget szörnyülködtünk a látványon, akkor tekintsük meg az oldalbejárat előtt kővel leburkolt teret, illetve sivatagot.

Csak mondom, hogy az új vásárcsarnokot éppen két hete adták át. Itt tehát nem kellett „betont bontani”, hogy az önkormányzat klímabaráttá tegye az új beruházás környékét. Itt elég lett volna mindjárt nem letérkövezni, mindjárt nem lebitumenezni, hanem mindjárt fásítani. Csakhát a Szent és Sérthetetlen Terv szerint ott kőnek és bitumennek kellett lenni, és ettől bizony nem térhet el az önkormányzat. Hogy nézne az ki?

Három éve volt ennek a városházi és közgyűlési csapatnak arra, hogy ott zöldfelület legyen. Nem sikerült nekik, most mit tegyünk? Fogadjuk el?

Megérdemeljük, ha belenyugszunk.

Jut eszembe!

Ha a polgármester úr azt keresi, hogy ki ártott a legnagyobbat Pécsett klímaügyileg, akkor őt az egyik alpolgármestere személyében találja meg. Ő az, akit 2008 őszén az mszp-s többségű pécsi közgyűlés Tóth Bertalan akkori mszp-s alpolgármester javaslatára EKF-főigazgatóvá választott (előtte az EKF pénzügyi igazgatója volt), majd kinevezése után EKF-főnökként a hírhedten mszp közeli vállalkozóval letérköveztette a Széchenyi teret.

(Tudom, tudom, a Szent és Sérthetetlen Tervek, de talán az embernek és a normalitásnak kellene számítani nem a kőkereskedők érdekének.) Na, ő, a pécsi főtérkövező (az EKF pénzekről most ne beszéljünk) most Pécs egyik alpolgármestere. Ő az, akire 2019. október 13-án senki nem szavazott. (A szerző Ruzsa Csaba alpolgármesterre utal ebben a részben – a szerk.)

Ő az, akinek az ekf-es múltjára csupán egyetlen önkormányzati képviselő mert rákérdezni a győztes csapatból. Ez akkor volt, amikor 2019 októberének végén a polgármester először hívta össze a tizennyolcakat néhány nappal az alakuló közgyűlés előtt, hogy bemutassa az addig mélyen-mélyen titokban tartott jelöltjét a külsős alpolgármesteri posztra. Egyetlen ember volt, aki megkérdezte, hogy jó lesz ez?

Nos, két évbe telt, míg az mszp-s polgármester ezt a momentumos képviselőt Nemes Balázsnak, a Momentum pécsi elnökének segítségével ellehetetlenítette, majd bizottsági elnöki helyét eladta az lmp-s zöld fityfirittynek.

Ezt a 2019 októberi kérdést talán még megbocsátotta volna az új városvezető, de hogy ez a képviselő, aki környezettisztelő, környezettudatos gondolkodásáról is ismert, a Mandulás kemping beépítésének tavaly tavaszi váratlan előkerülésekor a városfejlesztési bizottság akkori elnökeként is kérdéseket mert föltenni a Mecsekoldal érdekében, ezt már nem tűrhette tovább az mszp-s polgármester. Ekkor pecsételődött meg ennek az önkormányzati képviselőnek a sorsa. A bűne az volt, hogy védte a természetet, védte a Mecsekoldalt, hogy kérdései voltak. Higgadt és konkrét kérdései. (A szerző ebben a részben Topán Lászlóra utal, aki kilépett a Momentumból – a szerk.)

Most dióhéjban ennyit a Keller János tömb klímabaráttá tételéről és az új vásárcsarnok előtti sivatagról.

Szerző: Körömi Attila, a Momentum korábbi elnökségi tagja

A teljes poszt ITT olvasható.