Igen, kicsit nehézkesebb (vagy egyáltalán nem kivitelezhető) a társasházakban élőknek ez a takarékoskodás. De érdekes információkat tartalmaz azoknak, akik családi házban élnek és már most fogják a fejüket, hogyan spórolhatnának.
Tény: egy 40 négyzetméteres tetőről egy esősebb időszakban akár 600–700 liter víz is összegyűjthető.
Bár Magyarországon még kevésbé számít általánosnak az esővíz gyűjtése, a felfogható csapadékvíz mennyisége számottevő: számítások szerint megfelelően kiépített rendszer esetén az évi csapadék fele az épületek tetőszerkezetéről a tartályokba kerülhetne. Ez a víz nemcsak szinte ingyen van, hanem még a növényeinknek is kimondottan jót tesz, hiszen lágy és szennyeződésektől, vegyi anyagoktól mentes.
A szürkevíz mire jó?
Emlékszem, amikor nagyapám – jó 30-40 éve – a fürdővizet a fürdés után nagy felmosóvödrökben tárolta a WC-ben. Sosem értettem, hogy a félig hártyás, cseppet sem bizalomgerjesztő víz mire jó. De egyszer elmondta: ezzel öblíti a WC-t, ha kisdolgát végzi. Na, ezt nevezik szürkevíz-felhasználásnak. A szürkevíz az a szennyvíz, ami csak némi tisztítószert tartalmaz, például mosásból, kézmosásból és fürdésből származik. Vécéöblítésre akár tisztítás nélkül is megfelel, de némi szűrést követően a kertben is nyugodtan felhasználhatjuk.
Ha nincs ásott kerti kutunk – ami egyébként szintén óriási érték, úgyhogy tartsuk karban! –, akkor a legjobb és leglogikusabb módszer az esővíz összegyűjtése.
Hogyan gyűjtsünk esővizet?
Kisebb kertekben az esővízgyűjtő hordó lehet az első, legkönnyebben megvalósítható lépés. Ennek legnagyobb előnye, hogy olcsó és gyorsan telepíthető: egyszerűen tegyük az ereszcsatorna alá az általában műanyagból, ritkábban fémből készült hordót. Hátránya, hogy a víz könnyen megalgásodhat benne és a szúnyogok is túlságosan jó lakhelynek gondolhatják. Locsolni hagyományos öntözőkannával lehet belőle, ami alacsony vízállás esetén már kényelmetlen lehet.
Eggyel elegánsabb megoldás az esővízgyűjtő tartály: ilyenkor az ereszcsatornát és a tartályt egy speciális cső köti össze (ezt nevezik ereszcsatorna-vízgyűjtő szettnek), beüzemelése még ennek sem ördöngösség. Több méretben kapható, ráadásul további előny, hogy ezeket akár rendszerbe is köthetjük, így ha az egyik megtelik, a víz tovább tud áramolni a következőbe – mondja Taba Barbara Borbála, a Praktiker szortiment menedzsere. A későbbi használata is praktikusabb, mint a hordónak, ugyanis van rajta egy csap, amire csatlakoztatható a slag is. Fontos, hogy az igazán kényelmes öntözéshez nagyobb víznyomás kell, ehhez pedig szivattyúra lesz szükségünk.
A legkomplexebb megoldás a föld alatti esővízgyűjtő és -tároló rendszer kialakítása – ennek előnye, hogy szinte láthatatlan, nem foglal helyet a kertben, ráadásul rengeteg víz tárolását megoldhatjuk általa. Hátránya viszont, hogy még a komolyabb kertrendezés előtt érdemes kialakítani, különben nagy felfordulással, sok földmunkával jár a telepítés. Ennek megfelelően elég költséges is, egyértelmű haszna miatt azonban érdemes lehet belevágni, főleg egy nagyméretű kert esetén.
Az esővíz gyűjtése és felhasználása terén egyre nagyobb tudatosság figyelhető meg a vásárlók részéről is. Bizonyítja ezt az is, hogy a tavalyi évhez képest majdnem a duplájára nőtt a kereslet az esővíz-gyűjtő tartályok, hordók és tartozékok iránt, valamint az is a tudatosságot igazolja, hogy még a nagy szárazság előtt mutatkozott leginkább érdeklődés az esővíz-gyűjtő megoldások iránt – hangsúlyozza Taba Barbara Borbála, a Praktiker szortiment menedzsere.
