Erős városházi kapcsolatokkal bír az a pécsi család (Gy. család), amely önkormányzati bérlakást kapott, rettegésben tartja a szomszédait, és amelynek nőtagja – üzlettársként – 15 milliót kapott az MSZP-től. A nő másik társa a betéti társaságban a mostani pécsi MSZP-s alpolgármester, Nyőgéri Lajos felesége volt.
Hiába küldtünk napokkal ezelőtt kérdéseket Nyőgéri Lajosnak, hogy tisztázza a helyzetet, az alpolgármester hallgat, nem válaszol. A Pécs Aktuál szerette volna ismertetni a pécsi MSZP-s alpolgármester álláspontját, hiszen
a Tiszta Kezek Frakció egyértelműen Nyőgérihez köti a balhés családot, illetve arra utalnak, hogy az MSZP-től érkező milliós megbízások mögött valójában az alpolgármester áll, Gy. L.-né pedig csak egy stróman.
Kértük Nyőgérit, hogy kommentálja ezt a felvetést. Emellett megkérdeztük, hogy befolyásolta-e az MSZP-t vagy Tóth Bertalant (aki akkoriban elnöke volt a pártnak, és szintén pécsi), hogy kössön, kössenek szerződést a céggel, amiben felesége is benne volt? Érdekes lehet az is, hogyan talált egymásra Gy. L.-né és Nyőgéri felesége, aki egyébként a Városháza egyik vezető munkatársa is. Honnan ismerik egymást és miért döntöttek közös vállalkozás indítása mellett?
Szerettük volna tudni azt is, hogy megtette-e már a keddi közgyűlésen ígért feljelentést a nyilvánosságra hozott, döbbenetes bizonyítékokat is látva, amit helyette Péterffy Attila ígért meg? Megkérdeztük azt is, hogy milyen stratégiái és megoldási javaslatai vannak arra az önkormányzatnak, hogy a panaszkodó szomszédos lakók számára is megnyugtatóan záruljon le az ügy?
Mint arról beszámoltunk és videókat is bemutattunk, éhezteti „házi szolgáját” a pécsi alpolgármester feleségének üzlettársa, aki ezért kutyatápot kénytelen enni a Tiszta Kezek szerint.
Megírtuk és bemutattuk azt is, hogyan veri fogyatékos ‘házi szolgáját’ a család, amely rettegésben tartja a szomszédait is. Fontos tudni, hogy a fiatalember szellemi fogyatékos, egy négyéves gyermek értelmi szintjén áll, Gy.-ék pedig a gyámjai.
A Tiszta Kezek Frakció utalt arra is, hogy ki és mi alapján hosszabbítja meg állandóan az érintett család önkormányzati bérlakás-szerződését, annak ellenére, hogy a szomszédok szerint folyamatos problémák vannak Gy.-ékkel.
Lapunk a Kormányhivatalt is megkereste kérdéseivel, mivel a gyámhatóság hozzájuk tartozik. Ezt írtuk nekik: „Nagyon súlyos (bűn)ügynek tűnő eset derült ki a keddi pécsi közgyűlésen. Eszerint egy önkormányzati lakásban lakó család, a gyámságuk alatt álló, értelmi fogyatékos fiatalembert rendszeresen bántalmaz, éheztet, dolgoztat és egy sufniban kell laknia a 4 éves gyerek szellemi szintjén álló férfinek.
- 1/ Szeretnénk érdeklődni, hogy a vonatkozó esetben kapott-e már a gyámügy bejelentést?
- 2/ Vizsgálódott-e már a gyámügy korábban a családnál? Ha igen, mire jutottak?
- 3/ Ha nem, akkor ezek után fog-e?
- 4/ Mi kell ahhoz, hogy vizsgálatot indítsanak? (Ha esetleg eddig nem indítottak.)
- 5/ A videókban látható néhol szomorú, néhol brutális jelenetek problémásnak nevezhetőek-e gyámügyi szempontból?
- 6/ Hogyan folyik egy gyámügyi vizsgálat?
- 7/ Mennyi idő egy ilyen vizsgálat?
- 8/ Mi lehet a szankció, ha azt állapítja meg a vizsgálat, hogy sérülnek a gyámság altt álló különféle jogai?
- 9/ Indítanak-e amiatt belső vizsgálatot, hogy kiderítsék, hogyan történhetett meg, hogy ilyen emberekhez gyámolt kerülhetett, aki(k) a szomszédok elmondása és videofelvételek szerint bántalmazzák a gyámságukra bízott beteg fiatalembert?
- 10/ Kérem tájékoztassanak arról is, hogy a konkrét esetben mikor született döntés arról, hogy ez a család lehet a fiatalember gyámja?
A Kormányhivatal azt kérte, válaszukat – noha nem reagáltak a kérdések egy részére – változtatás nélkül közöljük. Ezt írták a fenti kérdésekre:
„A gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a gyámügyi eljárásban hozott döntések nem nyilvánosak, így a sajtó részére egyedi gyámhatósági ügyekben — az érintettek személyiségi jogaira tekintettel — tájékoztatás nem adható.
Általánosságban elmondható, hogy a hatóság gyámügyi kérdésekben minden esetben arra törekszik, hogy a gondnokság alá helyezett nagykorú személy gondnoka — amennyiben ez a lehetőség adott — a rokonságból vagy a tágabb családi, szorosabb ismerősi kötelékből kerüljön ki, hiszen így biztosítható, hogy a gondnokság alá helyezett személy számára ismerős, befogadó környezetben, a rokonok gondoskodása mellett, a lehető legjobb körülmények között élhessen. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. Amennyiben hozzátartozó (közeli vagy távoli rokon, közeli barát stb.) gondnok nem rendelhető ki, a gondnokolt számára a hivatal hivatásos gondnokot rendel ki. A kijelölt gondnokkal kapcsolatosan felmerülő problémák esetén a gyámhivatal minden esetben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárás keretében – megvizsgálja a gondnok tevékenységét. Az eljárásban a szakemberek meghallgatják a gondnokot, illetve – ha mentális állapota lehetővé teszi – a gondnokoltat is, szükség esetén környezettanulmány készül, valamint a hatóság értékel minden, az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékot, bejelentést a tények minél körültekintőbb tisztázása érdekében. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a gondnok a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti, a gyámhivatal a gondnokot tisztségéből elmozdítja és új gondnokot rendel ki a gondnokolt részére.„
