Közkeletű vélekedés az, hogy Pécs alaposan lemaradt az ország többi nagyvárosához képest jelentős gyárak tekintetében, és látszólag évek óta egyhelyben topog: igazán komoly gyárberuházás az utóbbi években nem történt, nem látszik, hogy új befektetőnek készítenék elő a terepet. A közgondolkodásban előkerül az a politikusoknak menekülőpályát kínáló képzet is, hogy azért nem segíti Pécset a fideszes kormány, mert baloldali városvezetése van; és azért segít más városokat, mert ott a jobboldal kormányoz. A valóság azonban az, hogy
MINDKÉT NARRATÍVA HAMIS,
az igaz ugyanakkor, hogy több ezer főt foglalkoztató gigagyárak egyelőre nincsenek a városban. Ez utóbbinak azonban elsősorban földrajzi és természeti okai vannak, na meg Pécs közigazgatási határai. Erről már írtunk részletesen is ebben a cikkünkben:
Gyárteremtés
A szintén közkeletű vélekedéssel ellentétben
A KORMÁNY NEM TUDJA MEGHATÁROZNI AZT, HOGY EGY-EGY BEFEKTETŐ AZ ORSZÁG MELY NAGYVÁROSÁT VAGY RÉGIÓJÁT VÁLASZTJA,
az ugyanis üzleti szempontból történik, nem politikai döntés eredménye. Ha ez utóbbi lenne, annak a kormány örülne a legjobban, hiszen akkor „úgy tudná etetni a lakosságot”, ahogyan csak szeretné és akkor, amikor szeretné. De ez nem így van. Minderről Orbán Viktor beszélt pont Pécsett, mutatjuk:
A fenti videóban elhangzó tanácsokat korábban megfogadta Pécs. 2014-2019 között ezért döntött Pécs mellett:
- a FOSS,
- a Harman,
- a Viessmann,
- a Deutsche Telekom ITSH,
- a Magnus Aircraft,
- a Hanon Systems,
- a Warema,
- a Terrán,
- az Aldi központ
- az Amphenol,
- Raben Group logisztikai központ,
- a Thyssenkrupp,
- de a BAT is új, több milliárdos gyárat épített.
Vagyis Pécs korábban nem próbálta meg elhordani a Mecseket, hogy sík terepe legyen az újonnan érkezőknek, hanem a kisebb területi igényű, de magasabb hozzáadott értékű befektetőket preferálta – egyebek mellett a fenti videóban is elhangzott „doboz projekt” segítségével. Vagyis közművesített ipari területeket alakított ki a város, mobil gyárakkal, így ezeket már nem a befektetőknek kellett a nulláról kiépíteniük, hanem csak be kellett költözniük a „dobozokba”. Ezek mellett pedig belvárosi irodaházakat újított fel, alakított át, ahová szintén beköltözhettek a cégek.
Az utóbbi években a japán Seiren is nekifogott a pécsi berendezkedésnek, 170 új munkahelyet ígérve. Ez a projekt pedig bár még az előző városvezetés alatt indult el, de egyértelműen közös sikernek nevezhető, az előkészítésben ugyanis az új városvezetés is aktívan szerepet vállalt.
Ipari park az Áperből?
Az utóbbi hetekben jelentette be az önkormányzat, hogy milliárdos hitelből visszavásárolják a keleti városrészben található egykori Áper laktanya egy kisebbik részét, hogy azon majd ipari parkot alakítsanak ki.
„ÚJABB EGYMILLIÁRDOS HITELT VESZ FEL PÉCS BALOLDALI VÁROSVEZETÉSE, AMELY PÉNZBŐL MEGVÁSÁROLJA A VOLT ÁPER LAKTANYA EGY SZELETÉT. AZT A TERÜLETET, AMELYET 2008-BAN A BALOLDALI VÁROSVEZETÉS ADOTT EL EGY ZAVAROS HÁTTERŰ PROJEKTCÉGNEK, AMELY SZINTÉN A BALOLDALHOZ KÖTHETŐ. TEHÁT, AMIT A TÓTH BERTALAN KÉSŐBBI MSZP-ELNÖK ÁLTAL FÉMJELZETT AKCIÓVAL ELKÓTYAVETYÉLT PÉCS, AZT MOST A PÉCSIEK PÉNZÉN AKARJA VISSZASZEREZNI A BALOLDALI VÁROSVEZETÉS”
– kommentálta a városvezetés terveit akkor az ellenzék, de itt nem álltak meg.
Azt majd csak a jövő dönti el, hogy kinek volt igaza.
Hol a vízió? Milyen lesz Pécs gazdasági jövője?
Valójában ez a legnagyobb kérdés, az utóbbi években ugyanis nem igazán látszik az, hogy merrefelé akar menni a pécsi városvezetés, és miért pont arra, pedig már 3 éve vezethetik a várost. Erre a napokban az önkormányzati televízió is óvatosan rákérdezett, de
KONKRÉT VÁLASZT NEM KAPTAK A POLGÁRMESTERTŐL – AHOGY AZ A LENTI VIDEÓBAN LÁTHATÓ IS – CSAK HOMÁLYOS ÁLTALÁNOSSÁGOKAT.
Az biztos – mondta Péterffy Attila, hogy „nagyon hosszú és nagyon bonyolult programot” nem fog készíteni jövőre, noha tovább szeretné vezetni Pécset.
