Vitatkozik Kővári Jánossal a Gazdaságfejlesztési Főosztály exvezetője!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ritka pillanat az, amikor egy politikus őszintén, nyíltan és akár önkritikusan nyilatkozik, de ezt a napokban megtette az ÖPE elnöke a Pécsértnek adott hosszú interjúban, amit “ritkasága miatt” szemléztünk le teljes egészében.

Most erra az interjúra érkezett egy hosszú válasz Jankó Agnétától. Az alábbiakban változtatás nélkül, szó szerint mutatjuk a Gazdaságfejlesztési Főosztály leköszönt vezetőjének reakcióját Kővári János állításaira.


Idézek a sérelmezett cikkből, „Kövári- interjúból”:

„az egy éve létrehozott Gazdaságfejlesztési Főosztálytól sem láttunk még semmit, pedig ott is legalább 10-15 főt alkalmaznak a város pénzén. Az új városvezetés által gründolt jól fizető kinevezések és még feleslegesebb pozíciók egy év alatt közel 200 millió közpénzt emésztettek fel a semmire.”

A fenti idézetre engedje meg, hogy ezúton reagáljak:

  • Soha akkora szükség nem volt még Pécsett gazdaságfejlesztési főosztályra, és a gazdaságfejlesztés egy-egy területéhez értő szakemberekre, munkatársakra, mint most a koronavírus világjárvány kapcsán kialakult világválság idején.
  • A világgazdasági válság hatásai miatt ez még a koronavírus világjárvány utáni időszakra is érvényes lesz.
  • Csak örülni lehet annak, hogy a városvezetés gazdaságfejlesztési szakmai javaslatokat vesz figyelembe – releváns- döntései meghozatalakor (már amennyiben azokat figyelembe veszi).
  •  

A Gazdaságfejlesztési Főosztály egyik osztálya a Turizmusfejlesztési Osztály.:

  • Soha akkora szükség nem volt még turizmusfejlesztésre, a turisztikai ágazat szereplőinek szakmai segítésére, problémáik feltérképezésére, a velük folytatott szakmai konzultációra, a számukra nyújtható, indokolt szakmai segítség feltérképezésére, segítségnyújtásra – mint most a koronavírus világjárvány idején kialakult világválság idején, amely a turisztikai ágazatot érintette talán leghátrányosabban.
  • Mindez mindenki számára jól látható, hiszen hotelek, éttermek zártak be, az utazási irodák működése vált szinte egyik napról a másikra csaknem lehetetlenné, hiszen a kijárási korlátozások miatt drasztikusan visszaesett a nemzetközi turistaforgalom, s a belföldi turizmus működését is különböző speciális akadályok nehezítették.

A Gazdaságfejlesztési Főosztály másik osztálya a Befektetésösztönzési Osztály.:

  • Soha akkora szükség nem volt még befektetésösztönzési tevékenységre Pécsett, mint most, hiszen a koronavírus világjárvány miatt kialakult világgazdasági válság miatt már eddig is több cég, vállalkozás ment csődbe  országszerte, világszerte, így Pécsett is, s várhatóan fog még néhány cég, vállalkozás csődbe menni a világjárvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések következményeként, a kialakult világgazdasági válság miatt.
  • Mindezek miatt világszerte, országszerte s így Pécsett is többen elveszítették állásukat, munkahelyüket, s mindez számukra, családjuk számára problémát jelent, fog jelenteni.
  • Mindezek fényében maximálisan támogatandó mindenféle igyekezet azon ügyben, hogy a város befektetőket vonzzon Pécsre, s új munkahelyeket teremtsen.

Mindezek ismeretében nem helytálló Kövári képviselő úr azon kijelentése, hogy „felesleges” pozíciókat hoztak volna létre a Gazdaságfejlesztési Főosztályon– ezzel sugalva, hogy felesleges lenne a Gazdaságfejlesztési Fősztály a pécsi Polgármesteri Hivatalban.

Azon pécsi vállalatok, cégek, szakemberek, munkavállalók, lakosok, akik segítséget remélnek a várostól, s szakmai konzultációra tartanak igényt –, azok számára is sértő lehet annak kísérlete, hogy ezen szakmai munkát veszélybe sodorják azzal, hogy feleslegesnek tűntetik fel ezen lehetőségeket.

Aktív szakmai háttérmunka, startégiai tervezési munka zajlik a Gazdaságfejlesztési Főosztály keretén belül – annak  felállása óta (mióta munkatársak megkezdték munkjájukat) folyamatosan – a turisztikai területen pl. a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és szakmai szervezetekkel, szakmai szereplőkkel együttműködve, a befektetésösztönzés területén a HIPA Befektetési Ügynökséggel, ipari parkokkal, befektetőkkel, szakmai partnerekkel együttműködve.

Kövári úr jól tenné, hogyha megpróbálná pécsi képviselőként segíteni a Gazdaságfejlesztési Főosztály munkáját, s pl. segítene Pécsre befektetőket navigálni, s új munkahelyeket létrehozni – ahelyett, hogy a város gazdaságfejlesztési szakemberei ellen hangolja a közvéleményt – internetes újságoknak adott interjú révén.

A Polgármesteri Hivatalban az elmúlt években is dolgozott apparátus  – még sem nyilatkozott Kövári úr  -emlékezetünk szerint – arról, hogy a Polgármesteri Hivatal melyik főosztálya, osztálya hány munkatárssal dolgozik, s mennyibe kerül ez a város adófizetőinek – sugalva, felesleges lenne munkájuk – , ezt csupán a Gazdaságfejlesztési Főosztály esetében tette, éppen egy világgazdasági válság idején, mikor arra valóban szükség van.

A cikkben és Kövári – interjúban szereplő ”200 millió forintos költséget”  – amelybe Kövári úr szerint a pécsi városháza Gazdaságfejlesztési Főosztálya az elmúlt 1 évben került – nem fejtette ki, hogy honnan vette, s az a „200 millió forint” pontosan mire fordítódott, s az miért felesleges szerinte – pedig ez indokolt lett volna, egy ilyen hangulatkeltő, kritikus kijelentés kapcsán.

Megjegyzem,  ismereteim szerint a Kövári úr által közölt 200 millió forintos összeg nem is helytálló. Ugyanis ismereteim szerint a költségvetésbe betervezett összeget nem költötte el a Gazdaságfejlesztési Főosztály – vezetésem ideje alatt alig költött, nagyon takarékosan működött.

Ne felejtsük el, hogy a Polgármesteri Hivatal Gazdaságfejlesztési Főosztálya nem egy cég, annak költéseiről nem a Gazdaságfejlesztési Főosztály dönt, hanem a városvezetés.

A Gazdaságfejlesztési Főosztály csupán javaslatokat dolgozott ki a városvezetés számára, s azokat jóváhagyás esetén végrehajtotta, végrehajtja. Ezzel összefüggésben az előző városvezetés által megkezdett munka folytatása miatt is merültek fel, merülhettek fel költségek 2020. évben – a Gazdaságfejlesztéesi Főosztály munkája vonatkozásában is.

A PÈCS NYITVA-turisztikai kampány jelentett jelentősebb kiadást – ismereteim szerint- 2020. évben, amely turisztikai marketing kampányra a helyi turisztikai szereplőknek azonban vitathatatlanul szükségük volt – a koronavírus világjárvány miatt kialakult válság miatt, amely a leginkább a turisztikai ágazatot érintette, hiszen drasztikus visszaesés volt tapasztalható ezen ágazatban.

Azt állítani, hogy nem látott semmit Kövári képviselő úr – akár a Gazdaságfejlesztési Főosztály által végzett munkából, akár pl. a pécsi Polgármesteri Hivatal Gazdaságfejlesztési Főosztálya által koordinált „PÈCS NYITVA” – turisztikai marketing kampányból –  egyszerűen hihetetlen!

Mivel pl. a „PÈCS NYITVA” – turisztikai marketing kampány esetében egy nagyon látványos, jól kommunikált turisztikai marketing akcióról volt szó, s arról internetes újságok is beszámoltak, annak elemei Pécsett a belvárosban is láthatóak voltak, hihetetlen számomra, hogy azt sem látta Kövári képviselő úr.  – Amennyiben nem tudta volna, hogy azt a Gazdaságfejlesztési Főosztály koordinálta volna, azt a Főosztály munkatársai valósították volna meg partnereikkel együtt- akkor ezúton jelzem ezt.

Pécs több turisztikai szakmai elismerésben is részesült ez elmúlt hónapokban – erről a helyi, pécsi, de még az országos média is beszámolt. – Hogy erről Kövári úr nem tud, az sajnálatos – lehet, hogy nem tájékozódik elég körültekintően.

A városmarketing terület egyik látványos „alkotása volt” a közelmúltban, mikor is egy országosan elismert énekesnő, Tóth Vera világszínvonalú klipjében mutatták be Pécs szépségét – karácsony táján. -Pécs még nem készített ilyen produkciót korábban.

A befektetésösztönzés területén felállt egy speciális szaktudással, magas szintű nyelvismerettel rendelkező szakmai stáb, amely feltárta a problémákat, hiányosságokat a befektetésösztönzés területén, s megoldási javaslatokat dolgozott ki, tett a városvezetés számára – mivel a feltárt problémák megoldása nem a Gazdaságfejlesztési Főosztály kompetenciája – arra sem forrása, sem hatásköre nem volt, nincs.

Mindezekkel párhuzamosan aktív befektetésösztönzési munkát is végzett az elmúlt 1 évben folyamatosan.

Több komoly befektetői tárgyalás eredményeként Pécset több alkalommal előkelő helyre rangsorolák a befektetésekért folytatott nemzetközi versenyben az elmúlt 1 évben.

Előfordult, hogy egy külföldi befektető Pécsett kívánta megvalósítani befektetését, de a városvezetés stratégiai céljaival nem egyezett  a befektetés témája, vagy az olyan hatalmas beruházás lett volna, hogy az ahhoz szükséges méretű területek kialakítását nem kívánta a városvezetés felvállalni, az ahhoz kért támogatás nem tudta, nem kívánta megadni – mert más témájú befektetéseket szeretne a városvezetésa városban fogadni. – Ezért ezen befektetés más városban valósulhat meg.

Több befektetés esetén a 2. helyen végzett Pécs a befektetők rangsorában. – Sajnos a városnak nincsen tárgyalási szabadsága magántulajdonban lévő, de kiajánlható ingatlanok esetében, ezért ilyen esetekben el kell fogadnunk, amennyiben egy tulajdonos nem kíván a kiajánlott ajánlati árán változtatni, vagy amennyiben a külföldi befektető más speciális szempontok miatt előnyben részesít egy-egy más várost. – A nemzetközi versenyben elfoglalt 2. hely is elismerés azonban, s mutatja, hogy a szakmai team dolgozik.

A Gazdaságfejlesztési Főosztály  – cikkben és interjúban említett – 10-15 fős létszáma kapcsán pedig el lehet mondani, hogy a főosztály szakmai stábja fokozatosan állt fel az elmúlt 1 évben.

2020. év első hónapjaiban 1 fővel dolgozott a gazdaságfejlesztési főosztály, majd fokozatosan léptek be a speciális szaktudással és/vagy magas szintű nyelvtudással rendelkező, különböző szakmai háttérrel rendelkező szakemberek. Csupán 2020. májusa táján lett 10 fős a Gazdaságfejlesztési Főosztály, amely 2020. augusztusa táján újra 8 főre olvadt a vezetőváltás kapcsán, s 2020. szeptemberétől léptek be újabb munkatársak.

Tehát nem arról van szó, hogy több, mint 1 éve folyamatosan 10-15 fő dolgozott a Gazdaságfejlesztési Főosztályon.

Mivel egy újonnan létrejött főosztályról volt szó, ezért nem arról volt szó, hogy a városházán rendelkezésre álltak a Főosztály szakterületi munkájához szükséges helyzetelemzések, s információk – azokat be kellett gyűjteni, az egyes szakterületeket, a szakterületi problémákat, hiányosságokat, erősségeket fel kellett térképezni, s ahhoz kellett igazítani a feladatvégzés fókuszait – miközben a belépett új munkatársak betanulása is zajlott.

Az előző városvezetés idején teljesen kiszervezték a Gazdaságfejlesztési Főosztály osztályai által kezelt fontosabb témákat a városházáról – pl. egyes városi cégekhez, ezáltal a városvezetésnek nem volt napi, intenzív rálátása, ráhatása egyes témák esetében arra, hogy mi történt – egy-egy konkrét ügyben – csak amennyiben ezt kérte. – Ezért sem kell azon csodálkozni, hogy át kellett, át kell tekinteni ezen szakterület információit is.

Az új városvezetés ezen a „kiszervezési” gyakorlaton kívánt változtatni, ezért hozta létre a Polgármesteri Hivatalban a Gazdaságfejlesztési Főosztályt, s annak osztályait.

Mindez pedig nem azt jelenti, hogy egy felesleges főosztályt hoztak létre, hanem korábban a városházáról pl. városi cégekhez „kiszervezett” feladatokat és munkatársakat „hoztak be”, „hoztak vissza” a városháza csapatába.

Az új városvezetés intenzívebben kívánt foglalkozni a komplex gazdaságfejlesztési, befektetésösztönzési, turizmusfejlesztési, városmarketing témákkal, azokra nagyobb, intenzívebb ráhatással kívánt lenni, mint ahogy tette azt a korábbi városvezetés. – Ez indokolta az új főosztály létrehozását.

Tudni kell, hogy Pécs MJV vezetése korábban szerződésben vállalta, hogy a Városházán nem létesít semmilyen turisztikai, turisztikai marketing funkciót, s ezért ez sok éven át így is volt – amíg „ki nem futott” a releváns szerződés, amire a közelmúltban került csupán sor.

Ezzel is összefügghetett, hogy hiányzott a város részéről  – a több turisztikai szereplő által hiányolt intenzív szakmai konzuláció a városvezetéssel.

A Polgármesteri Hivatalban nem dolgozott korábban pl. marketing munkatárs. Nem volt igazi felelőse a marketingnek a városházán belül. – Ezen a gyakorlaton is változtatni kívánt az új vezetés.

Befektetésösztönzéssel ismereteink szerint korábban 1 munkatárs foglalkozott intenzíven a városvezetéssel együttműködve az elmúlt években, de az a személy sem a Polgármesteri Hivatal munkatársa, hanem egy városi cég munkatársa volt.

Egy városi cég is végzett befektetésösztönzési feladatokat, de saját bevallásuk szerint – egyéb feladataik miatt – nem volt idejük és kapacitásuk a befektetésösztönzési feladatokra koncentrálni, s ahhoz kapcsolódó pl. befektetésösztönzési marketing feladatokat végezni az elmúlt években.

A városvezetés változtatni kívánt ezen, s szerette volna, hogyha több munkatárs fókuszál, koncentrál erre a stratégailag fontos területre, a befektetésösztönzési területre- a munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés érdekében –, hiszen a befektetésösztönzés célja ez a befektetések városba csábításán keresztül a munkahelyteremtés, gazdasságfejlesztés.

Azon munkatárs, aki korábban a város befektetésösztönzési feladataival legintenzívebben foglalkozott, gyermeket szült a közelmúltban, ezért mindenképpen indokolt és szükséges volt új munkatársak felvétele, betanítása ezen a speciális területen -amely a város gazdasági fejlődésének szempontjából vitathatatlanul fontos és szükséges – különösen most, a koronavírus világjárvány miatt kialakult világgazdasági válság idején, amikor is mindennél jobban szükség van új munkahelyek létesítésére is.

Tudni kell, hogy a gazdaságfejlesztésre és annak speciális szakterületeire nem az jellemző, hogy azonnal jelentkeznek az eredmények, hiszen stratégiai, fejlesztési szakterületekről van szó – ezért is fontos azonban, hogy legyen szakmai hozzáértésre (is) alapozó stratégiai gazdaságfejlesztési munkavégzés a városvezetés részéről, mert az hosszabb távon befolyásolhatja a város jövőjét – még ha azonnali erdeményeket remélni nehéz is – egy -egy speciális akciót leszámítva.

A befektetésösztönzés területén Kövári úr mint képviselő nagyon jól tudhatja, hogy Pécs korábbi városvezetése is esetenként éveken át tárgyalt egy-egy külföldi befektetővel, amíg megszületett a pozitív befektetői döntés, egyes esetekben 1 év, ritkán kevesebb idő is elegendő lehet ehhez.

A koronavírus világjárvány miatt kijárási korlátozások voltak érvényben világszerte, s mindenki a kerülte a személyes kontaktokat világszerte – így a befektetők többsége is elhalasztotta személyes bejárási többségét a releváns hónapokban, s világszerte tapasztalható bizonytalanság miatt kivárt a befektetők többsége is befektetői döntése meghozatala során.

Ez nem jelenti azt, hogy nem születtek befektetői döntések, s nem zajlott befektetésösztönzési tevékenység – de azok a megváltozott körülményekhez igazodtak a koronavírus világjárvány idején.

Nem elegáns egy más látszatot kelteni ez ügyben. 

Nem elegáns egy világjárvány és annak következményeként egy világgazdasági válság hatásait – melyek világszerte megfigyelhetőek- úgy feltűntetni, mintha ezek Pécs specialitásai lennének, s azt sugalni, hogy a város Gazdaságfejlesztési Főosztálya nem csinált volna semmit, azaz azt sugalni, mintha a Gazdaságfejlesztési Főosztály felesleges lenne – mikor arra még soha ennyire nem volt szükség, mint most.”

Előző sztori

FONTOS! Marad a maszk a pécsieken!

Következő sztori

Nemzetünk hímes tojásai 2021 – Felhívás húsvéti tojás készítésére

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1