Címlap Gazdaság Bemutatjuk a ...

Bemutatjuk a rejtélyes pécsi csodafőosztályt, ahol csak úgy folynak el a tízmilliók!

De mi az eredmény? Bemutatjuk a Gazdaságfejlesztési Főosztályt

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Korábban részletesen is megírtuk, hogy minden jel szerint Pécs jelenlegi városvezetése ugyanazt a gazdaságfejlesztési stratégiát követheti, mint Pécs előző, fideszes városvezetése is. Ennek egyik lényege, hogy részben a város földrajzi adottságai miatt

inkább sok, kevés munkavállalós céget próbálnak Pécsre csábítani, nem egy nagyra alapozni. Ha ez sikerülne, az sok kommunikciót is jelent, ami jó a politikusnak, mert ezzel „sok sikert” jeleníthet meg önmagáról; másrészt egy több lábon álló, összetettebb gazdasági „portfolió” kedvezőbb a városnak is – a legtöbb esetben.  

Pécs előző városvezetése közel két tucat kisebb-nagyobb céget telepített a városba (Warema, Magnus Aircraft, Thyssenkrupp, ALDI International IT Services Kft., Amphenol, Hanon Systems, stb) és különféle kormányzati programokon keresztül számos pécsi cégnek volt és van lehetősége a fejlesztésre.

A 2019 őszén felálló, immár hároméves baloldali városvezetés szinte első dolga volt, hogy felállítottak egy Gazdaságfejlesztési Főosztályt, amit „csúcsfőosztályként” kommunikáltak. Bár már a kezdetekben akadtak furcsaságok, a főosztályról azóta sem jelenik meg szinte semmilyen önálló hír a nyilvánosságban, csak PR-szagú „cikkek” az önkormányzat saját kiadványában.

A Pécs Aktuál többször is megpróbálta megszólaltatni a főosztály vezetőjét Varga Pétert, de kérdéseinkre sem ő, sem a Városháza sajtósai nem reagáltak. Ezért nem maradt más lehetőségünk, mint közérdekű adatigénylésben próbáltuk kideríteni, mi folyik ezen a rejtélyes „csúcsfőosztályon”.

Varga Péter, a csúcsfőosztály vezetője (Fotó forrása: Önkormányzati kiadvány/Pécsma)

Sok százezres fizetések, jutalmak

Először arra voltunk kíváncsiak, pontosan hányan is dolgoznak a főosztály ernyője alatt. Mint kiderült, mostanra már 15 ember végez ott valamiféle feladatot. Hogy – papíron – mit és mennyiért, azt az alábbi táblázatban lehet látni (2020-2022 között, éves bontásban):

Kattintásra nagyítható! (Forrás: pécsi Polgármesteri Hivatal)

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az elmúlt három évben, tehát amióta új városvezetés irányítja Pécset, milyen konkrét döntéseket hozott a városirányítás, amely kizárólag ennek a főosztálynak volt köszönhető, vagyis az ő munkájuk van benne egyedül. Mi több tucat döntésre számítottunk – a korábbi „PR-szagú cikkek” alapján -, de a Polgármesteri Hivatal hivatalos válasza szerint 19-20 konkrétum köthető csak a főosztályhoz. Hogy melyek ezek, azt ez a lista tartalmazza:

Kattintásra nagyítható (Forrás: pécsi Polgármesteri Hivatal)

Amint az látszik a felsorolásból, jó néhány „házon belüli” együttműködést bonyolítottak le más önkormányzati cégekkel, de nem derül ki belőle, hogy mégis milyen befeketés-ösztönzési konkrét lépéseket tettek azon kívül, hogy írtak egy stratégiát idén. Mi nem találtuk meg a listán azt a Dalt sem, amellyel még két éve büszkélkedett el a polgármester. és az akkori hivatalos kommunikáció szerint a főosztály hozta össze. Ez volt az:

Tanulmányok szakmányban – A jövő vesztese lehet Pécs?

A városvezetést gyakran éri kritika azért, mert szakmányban gyártatnak le különféle stratégiákat, tanulmányokat, elemzéseket, de ezek gyakorlati megvalósítását azonban hiányolják a kritikusok. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara városvezetésnek írt legfrissebb javaslataiból is kiolvasható az, hogy komoly bajba kerülhet Pécs.

„Pécs hazai és nemzetközi szinten periféria. Amennyiben a periféria nem újítja meg saját környezetét, attitűdjét és a gazdasági szereplők összefogásával nem sikerül dinamizálni a folyamatokat, úgy vesztese lesz az elkövetkező 5-10 évnek is.”

írták. Ebből két információ olvasható ki: eddig is vesztes volt a város, és mivel jelen időben fogalmaz a kamara: most is vesztesnek tűnik szerintük, mert nem újult meg (egyelőre).

Az mindenesetre tény, hogy három éve vezeti a várost új polgármester és új csapat, de ezen idő alatt,

számottevő, érdemi, valamiféle konkrét és kézzelfogható jövőképet felfesteni tudó, a teljes várost érintő gazdaságfejlesztést nem látni és tapasztalni Pécsett.

Bár a városvezetés gyakran beszél a japán Seiren pécsi megjelenéséről, de erről korábban ők maguk is azt mondták: közös projekt eredménye a kormánnyal.

Pécs Nyitva – Szájak zárva

Egyelőre tehát nemigen látni részleteiben, pontosan milyen munkát is végez a Gazdaságfejlesztési Főosztály, amelynek vezetője már-már bujkál a sajtó és a nyilvánosság elől, és csak „saját” felületen jelenik meg leginkább. Hogy miért, az rejtély, mert elméletileg éppen a tervek, víziók folyamatos kommunikálása lenne a főosztály érdeke is.

Lapunk korábban több cikket is írt a Pécs Nyitva turisztikai kampányról, amely igazán jó ötletnek tűnt az indulásakor, és amely szintén a főosztályhoz tartozott. Szakemberek szerint is szükség lenne egy 21. századi módon és eszközökkel működő, professzionális városmarketingre Pécs esetében, aminek nyilván része lenne a város turisztikai adottságainak hangsúlyozása is.

Árnyék

Erre a programra akkor vetült némi árnyék, amikor a StreetKitchen forgatott Pécsett. Kiderült ugyanis, hogy az SK stábja négy helyet is bemutatott a városban:

de EBBŐL RÖGTÖN AZ ELSŐ HELYSZÍN – A ROKUSCH KÁVÉZÓ – A PÉCSI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLYVEZETŐJÉNEK családi ÉRDEKELTSÉGÉBE TARTOZIK.

A produkció ugyanakkor a Pécs Aktuál érdeklődésére akkor azt állította, hogy a helyszíneket ők maguk, szabadon választották ki: vagyis szerintük véletlenül mentek pont abba a kávézóba, amelyet a főosztályvezető feleségéhez lehet kötni.