Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Brazíliában, Caxias do Sul városában rendezték meg az idei siketlimpiát, amit korábban – nagyon találóan – Csend Világjátékoknak neveztek. Egy pécsi lány, a 17 éves Iola Pamela is indult, egyéniben vegyes párosban, és csapatban is asztalhoz állt, és hatalmas élményekkel tért haza.

A PTE-PEAC sportolója, Iola Pamela már ért el szép eredményeket, 2019-ben a hallássérültek asztalitenisz Európa-bajnokságán, Bulgáriában öt érmet szerzett. A siketlimpiát tavaly decemberre tervezték, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, így most májusban került rá sor Brazíliában, Caxias do Sol városában: 72 ország versenyzői indultak rajta, Magyarországot húszan képviselték, köztük volt a 17 éves pécsi lány is.

– Csodás volt, minden pillanatát élveztem! – mesélte a Pécs Aktuálnak Pamela. – Nekem már volt némi tapasztalatom, ugyanis ez már a második siketlimpiám volt: 2017-ben Törökországban, Samsunban is ott voltam. Ezúttal jó hosszú volt az utazás, három átszállással repültünk, közel huszonnyolc órán át, majd miután megérkeztünk Brazíliába, jöhetett egy tekintélyes buszozás is. Nagyon érdekesnek találtam az országot, az ottani embereket, a kultúrájukat, teljesen máshogy élnek, mint mi! Természetesen három hét után már honvágyam volt, hiányzott mindenki, a kicsi cicám, a szobám, a megszokott helyem. Fáradtan értem haza, de érdekes módon a hazaút sokkal gyorsabban elment, mint az odaút.

Pamela egyéniben, vegyes párosban és csapatban is asztalhoz állt. A legszebb eredményt utóbbiban érte el, ugyanis miután a helyosztókon legyőzték Indiát, az ötödik helyen végeztek. Vegyes párosban Bencsik Gergellyel bejutottak a legjobb 16 közé, majd emelt fővel búcsúztak egy japán duóval szemben, egyéniben viszont nagyon erős csoportba került, ahol nem tudott meccset nyerni.

Egy érdekesség a meccsekkel kapcsolatban: az esélyegyenlőség miatt hallókészüléket a küzdőtéren tilos használni, az asztalnál le kell venni.

– Én teljesen siket vagyok, abszolút nem hallom a pattogó labda hangját, de van, aki „csak” nagyothalló, ezért van szükség erre a szabályra – tette hozzá Pamela.

Édesanyja nyolcévesen vitte le először egy asztalitenisz-terembe. Hamar kiderült, hogy van tehetsége ehhez a sporthoz, tízéves korától már rohamosan fejlődött, elkezdett versenyekre járni, és az eredmények is jöttek. 2015 óta tagja a magyar hallássérültek asztalitenisz válogatottjának.

Bár pécsi lányról van szó, jelenleg a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium 9. osztályos sporttagozatos tanulója.

– Hallássérülésem miatt már óvodáskorom óta Kaposvárra jártam egy siketek speciális iskolába a hozzám hasonló sorstársakkal. A továbbtanulás miatt kedvezőbb volt számomra, hogy a hallók közti tanulás után délután a speciális suliban is van lehetőségem részletesebb oktatást kapni, mert előbbiek gyorsabban tanulnak, gyorsabban értenek meg mindent, mint mi. Ezért maradtam Kaposváron.

A világ legrégebbi, fogyatékossággal élő embereknek szervezett nemzetközi versenye a Siketlimpia (Deaflympics), korábbi nevén Csend Világjátékok. A Siketlimpia és más siket világbajnokságok szervezéséért felelős szervezet a Siketsportok Nemzetközi Bizottsága (ICSD), amelyet 1924-ben alapítottak. A közel százéves intézmény célja nem csupán a sportesemények megszervezése, hanem az egyes országok és a sorstárs siket- és nagyothalló nemzeti közösségek közötti jó kapcsolat kialakítása is. A Siketlimpiát négyévente, mindig az olimpiát követő évben rendezik meg. A brazíliai versenyen a húszfős magyar csapat kilenc sportágban képviselte hazánkat: asztalitenisz, atlétika, judo, kerékpár, lövészet, maraton, tájfutás, tenisz, úszás.

Hosszú volt az út Pécsről Caxias do Solig